120762. lajstromszámú szabadalom • Berendezés vízgáz folytonos előállítására

Megjelent 1939. évi .június hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI ^EEjlL SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 120763. SZÁM. Il/e. OSZTÁLY. — K. 13524. ALAPSZÁM. Berendezés vízgáz folytonos előállítására. Heinrich Koppers'Industrieele Maatschappij N. Y. cég* Amsterdam-ban, mint Heinrich Koppers G. m. H. esseni cég jogutódja. A bejelentés napja 1936. évi június hó 12-ike. Németországi elsőbbsége 1935. évi június hó 13-ika. A találmány vízgáznak szilárd, kiváltképen darabos tüzelőanyagokból, mint kőszénből, barnaszénből, lignitből, bitumenes palából vagy efféléből való folytonos döfi állítására alkalmas berendezés. Javasolták már vízgáz előállítását szilárd tüzelőanyagokból folytonos eljárással olyképen, hogy az elgázosítandó tüzelőanyagot vízgőz és gáz, előnyösen vízgáz 10 erősen felhevített keverékével hozzák érintkezésbe. A vízgázképződés tudvalevőleg csak akkor megy végbe, ha hőt vezetünk; be. A vízgázreakció hőszükséglete azonban oly jelentékeny, hogy a vízgázképző-15 déshez szükséges gőznek előmelegítése önmagában nem elegendő, illetve a gőznek extrémen magas hőmérsékletre való, műszakilag kivihetetlen felhevítését tenné szükségessé. Ha azonban a tüzelőanyagot 20 vízgőz és vízgáz alkalmas mennyiségi arányú keverékével kezeljük, úgy a hevített vízgáznak a hőt átvivő közegül való hasznosításával sikerül elégséges mennyiségű hőnek a tüzelőanyagba való bevezetése. 25 A vízgáz folytonos előállítására ismert javaslatok eddig főleg azért nem valósultak meg vagy azért nem voltak sikeresek, mert nem sikerült az elgázosítandó tüzelőanyagon az előhevített gőz-gáz-keverék 30 ama nagy mennyiségének átvezetése, amelyre nagyobb mennyiségű vízgáz előállításához szükség van. A találmány tehát elsősorban oldja meg vízgáz folytonos előállítására alkalmas 35 oly telep megvalósíthatóságának feladatát, mellyel igen nagy vízgázmennyiséget kielégítő biztonsággal és gazdaságilag megengedhető tőkebefektetéssel lehet előállítani. A találmány lényege az, hogy az elgázosítandó tüzelőanyagot függőleges, gyakor- 40 latilag téglalap (obloingum) keresztmetszetű gázosítóaknán belül hozzuk érintkezésbe az erősen felhevített és a gázosítóaknát alulról felfelé átjáró gáz-gőz-keverékkel és hogy olyan tűzálló rostélyt alkal- 45 mázunk, mely a gázosítóakna hosszoldalait egymással összekötő, egymáshoz képest köz hagyásával elrendezett, a gázgőz-keveréknek a gázosílóakna belsejébe való vezetésére alkalmas csatornázatot tar- 50 talmazó hidak sorából áll. A gyakorlatban a gázosítóakna keresztmetszete — gyakorlati határok között — . el fog térni a mértanilag szabatos téglalaptól. Az aknafalak kisebb íveltségét, ferde- 55 ségét és a sarkok kisebb legömbölyítését is szem előtt tartva, a leírás ismertető részében és az igénypontokban a «gyakorl;atilag téglalap» kifejezés olyan síkidomot jelent, amelybe és

amely köré úgy írható 60 egy-egy téglalap, hogy a beírt téglalap területének a körülírt téglalap területéhez való viszonya 0,70-nél nagyobb. A vízgázképződés után a tüzelőanyagból adóidó szilárd maradékot az említett 65 rostélyhídak közötti térből távolítjuk el. A találmány szerint továbbá a gázosítóakna hosszfalaiban a rostélyhídak támasztékai alatt vagy felett a rostélyhídak csalornázatával összeköttetésben álló csatornákat al- 70 kalmazunk, amivel kapcsolatban a találmány szerint kívülről elállítható és elő-