120754. lajstromszámú szabadalom • Térkép vagy egyéb tervrajz

Megjelent, 1939. évi június hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 130754. SZÁM. Vll/a. OSZTÁLY. — JEL 10191. ALAPSZÁM. Térkép vagy egyéb tervrajz. Hellrigl Kari ny. őrnagy, Wien. A bejelentés napja 1937. évi október hó 14-ike. Ausztriai elsőbbsége 1936. évi október hó 15-ike. A térképek, úti-,, városi- vagy egyéb terv­rajzok, akár katonai-, akár közlekedési-, mint pl. aviatikai-, gépkocsi forgalmid tu­rista vágy egyéb tájékozódási-, akár pedig 5 tudományos célokra, nagy alakú, nehezen kezelhető levelekbein készülnek és összie­hajtogatottan, összerakva vagy pedig füzet-, esetleg könyvalakban, kerülnek terjesztésre. A térképeket stb., tartósságuk fokozása 10 végett, vászonra húzzák fel és a sérülések vagy az időjárási viszontagságok veszélyei elől tokkal óvják azokat. Használat közben a térképeket, stb. szét kell teregetnünk, mikor is, védőtokok al-15 kalmazásj}. esetén a lapokat mindenekelőtt a tokból kell kihúznunk. Rendszerint csu­pán egy bizonyos levélrészre van szüksé­günk és ehhez képest úgy hajtogatjuk a térképeket, stb., hogy éppen a mindenkor 20 szükséges levélrészt láthassuk belőlük. A térképek stb. ismételten is szükségessé váló áthajtogatása körülményes és kényel­metlen, Sokszor pedig, mint pl. vihar ese­tén vagy hidegben, künn a szabadban nem 25 is foganatosítható. Egyébiránt a térképek, stb., esőben átáznak. Ily nehézségek miatt és olyankor, ha, mint pl. autókban és repülőgépekben, szűkre szabott tér áll rendelkezésünkre, a hajtogatást nem vé-30 gezhetjük kellő gondossággal, miért is a térképek csakhamar elhasználódinak és selejtesekké válnak. A 1 ilálmány e hátrányokat kiküszöböli. Egyetlen fogással és anélkül, hogy a tér-35 képet, stb. hajtogatnunk, vagy tokjából elő­vennünk kellene, a térkép, stb. bármelyik levélrészét, amelyre éppen szükségünk van, a nézőtérbe hozhatjuk. A térkép, stb. le­velei állandóan a mindenfelől zárt tok­ban maradnak. Ehhez szét kell darabol- 40 nunk a levélrészeket. A találmány lényege, hogy ,a levélrészek maguk is, egyformán, sávokra daraboltak és az egyes levélrészek azonos rendű sáv­jai, bizonyos sorrendben, egymás mögé 45 sorakoztatottak, mimellett az egy-egy le­vélrésszé összetartozó sávok, összefogó sí­nek, hevederek vagy egyéb huzó-toló szer­vek segélyével egyetemlegesen oda-vissza húzhatók ill. tolhatók a térképnek, városi 50 vagy egyéb tervrazjnak az illető levélrész­szel elfoglalt nézőiteréhez képest. A találmány további jellegzetessége, hogy a sávokra darabolt levélrészek, a sávokat működtető szervekkel együtt, ablakos tokba 55 zártak. A rajzok a találmány kiviteli példáit vázlatosan tüntetik fel. Az 1. a, b, c ábrák levélrészcsomagok oldalnézetei. A 2, ábra az egyik levélrésszé összetartozó és 60 egybefoglalt tagcsoport hátulnézete, A 3. ábra be tokozott térkép elülnézete. A 4. ábra (II. rajzlap) hosszhevederes térkép hátulnézete. A 4a. ábra ugyanennek az előbbi ábra (A—A) vonala szerint vett 65 keresztmetszete. A 4b. ábra hasonló, azon­ban részleges keresztmetszet. Az 5. ábra (I. rajzlap) hosszhevederes, betokozott tér­kép elülnézete. Az 1. a, b, c, 2. és 3. ábra szerinti, 70 valamely térképet több levél részre osztunk és ezek mindegyikét harántsávokra tagol­juk. A sorjában egy-egy levélrésszé ösz­szetartozó sávok mindegyikét (1, 2, 3, 4, 5, 6) számmal jelöltük. A sávokra darabolt 75 levélrészeket visszájukkal egymásfelé for­dítottan, kettősen vagyis úgy rendezzük el, hogy az (1—6) jelzésű sávok .az új *

Next

/
Oldalképek
Tartalom