120753. lajstromszámú szabadalom • Eljárás mintázott szövési hatások előállítására
Megjelent, 1939. évi június hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 120753. SZÁM. XIV/e. OSZTÁLY. — a. 10146. ALAPSZÁM. Eljárás mintázott szovési hatások előállítására. Heberlein & Co. A.-G. cég*, Wattwil (Svájc). A bejelentés napja. 1937. évi augusztus hó 16-ika. Németországi elsőbbsége 1936. éti szeptember hó 3-ika. Bejelentőnek szöveten mintázott szövési hatások előállítását célzó korábbi eljárásai szerint oellulóztartalimú anyagból való, nitrálósav hatására ismert módon bizo§ nyos fokig nitrált fonalakat más cellulóztartalmú fonalakkal együtt szőttek. A nitrált fonalaknak nátronlúgban való oldhatóságát u. n. «mart himzési hatások» (Aetzstickerelffekten) elérésére használták fel, 10 amennyiben a nitrált fonalakat a szövetből rezervanyom ás vagy közvetlen rányomás útjján helyenként kioldották. Végül a szövetben maradt nitrált fonalakat célszerűen denitrálták; így azok alkáliakkali 15 szembeni érzékenységüket, valamint könynyű gyúlékonyságukat elvesztik. A szövet ekkor egyrészt inem változott fonalakat és másrészt olyan fonalakat tartalmaz, amelyek regenerált cellulózból állnak, 20 minthogy ez utóbbiak egy közbenső fokozatban nitrooellulózt tartalmaztak, a végrehajtott denitrálás után azonban nitrogéntartalmat már nem mutatnák. Ismeretes, hogy a regenerált cellulóz, 25 pl. viszkóza-műselyem stb. alakjában, vegyi vonatkozásban nem viselkedik ugyanúgy, mint a természetes cellulóz. így alkalilúgokban való duzzaszthatósága nem ugyanaz, továbhá a természetes cellulóz-80 mak rézoxidammoniákos oldatai' sokkal nagyobb viszkozitásúak, mint a regenerált cellulóz hasonló oldatai stb. A találmányra nézve különösen fontos, hogy kénsav és más pergamentezőb atású duzzasztószefrek 35 regenerált cellulózból való textilneműekre már olyan feltételek és koncentrációk mellett is pergameintetzőhatást gyakorolnak, amelyeik mellett gyapotnál ós más természetes cellulózrostokná 1 számbajövő pergamentezőhatás még nem lép fel. 40 Meglepő módon azt találtuk, hogy a bejelentőnek a bevezetésben említett korábbi eljárása szerint készített szövet, amely tehát részben természetes, részben regenerált cellulózból áll, áttetszővé tevő keze- 45 lésnek pontosan úgy vethető alá, mintha kizárólag természetes cellulózból állna. Azit lehetett volna várni;, hogy a természetes cellulózra nézve kellő erősségű áttetszővé tételnél a regenerált cellulózból való fo- 50 nalak túlságosan megmerevednek és így rideggé s keménnyé válnak. Kitűnt azonban, hogy ezek a háíránvok nem Lénnek fel. Különösen érdekes azonban az, hogy a 55 bejelentő részéről korábban ajánlott más eljárási mód, amely aránylag lágy és mégis jól áttetsző termék előállítását 50l /2 Bé°-nál nagyobb sűrűségű kénsavnak 0 C° alatti hőmérsékleteken való behatása 60 útján lehetővé teszi, ugyancsak sikerrel alkalmazható olyan szövetre, amely a fent többször említett eljárás szerint «mar(t himzési hatásokkal» van ellátva. Minthogy az ilyen áttetszővé tevő eljárásnál 65 lágy fogás elérésére döntő fontosságú, a regenerált cellulózból való fonalaknák a természetes cellulóznál szokásos mértéken csak kissé túlmenő merevedése is rendkívül zavarna és a lágy áttetsző ha- 70 tást kérdésessé tenné. Kitűnt azonban, hogy, a nitrált és újból denitrált fonalak még az ilyen különleges áttetszővé tevő kezelésnél sem mutatják azt a hatást, ami regenerált cellulózzal nyert eddigi tapaszta- 75 latok alapján várható lett volna, hanem
