120732. lajstromszámú szabadalom • Eljárás védőrétegek előállítására vas- és acéltárgyakon

Megjelent 1939. évi június hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYT ^^^^ SZABADALMI TMf1SÁ6 SZABADALMI LEÍRÁS 120732. SZÁM. XVI/e. OSZTÁLY. — JB. 13898. ALAPSZÁM. Eljárás védőrétegek előállítására vas- és acéltárgyakon. Becker Gottfried kohász, Düsseldorf és Steiiiberg' Fritz vegyész, Krefeld. A bejelentés napja 1937. évi augusztus hó 9-ike. A találmány eljárás védőrétiegek elő­íállítására vas- és acél tárgy akon króm­vagy krómötvözet rétegnek azok felületén vagy felületében való előállítása útján. 5 Javasolták már króm- va,gykrómötvözet­rétegeknek vas- vagy acéltárgyakon való előállítását e tárgyaknak körülbelül 850— 950 C°-ig, krómiklorid jelenlétében tör­ténő hevítése útján. Javasolták már azt .0 is, hogy a tárgyakat körülbelül 1000— 1200 C°-ra hevítsék krómiklorid és redu­káló gáz jelenlétében. A találmány olyan javított eljárás védő­rétegeknek vas- és acéltárgyakon való elő-15 állítására, amelyet folytonosan, szabályoz­ható módon foganatosíthatunk. A találmány szerintii, védőrétegeknek vas- és acéltárgyakon való előállítására irányuló eljárás értelmében hidrogéntar-20 talmú sósavgázt hevített króm- vagy króm­ötvözetek, mint például ferrokróm felett vezetünk el, mimellett a sósavgázt fölös mennyiségben alkalmazzuk és/vagy további mennyiségű sósavgázt adagolunk az eredő 25 gázalakú termékhez, a végső gázkeveré­ket pedig körülbelül 900 C°-on vagy efö­lötti hőmérsékleten az említett tárgyakra hagyjuk behatni. A használt «gáz vagy gázalakú» kifej-e-30 zések alatt nemcsak valódi gázokat, ha­nem gőzöket is értünk. Előnyös a hidrogént a sósavgáz meny­nyiségéhez képest nagy mennyiségarány­ban használni. Kísérletek eredményeként 35 úgy látszik, hogy a gázalakú termék a kró- . mot krómoklorid alakjában tartalmazza és valóban, beható kutatással azt találtuk, hogy a króm- vagy krómtartalmú réteg lényegesen gyorsabban és egyenletesebben keletkezik, mintha krómikloridot, mint 40 olyant alkalmaznánk. Ezenfelül a króm­tartalmú gázt vagy gőzt a találmány sze­rinti eljárásban folytonosan állíthatjuk elő és szabályozható mennyiségben vagy tö­ménységben vihetjük a reakcióba. A króm- 45 vagy króm tartalmú réteget, továbbá bár­mely kívánt vastagságban állíthatjuk elő, a reakciófeltételek vagy a kezelési idő vál­toztatásával. Valóban meglepő, hogy a gáz- vagy gőz- 50 alakú krómvegyület, amelyet a krómoklo­ridnak tartunk, egyáltalán keletkezik az erélyesen redukáló feltételek mellett, mint­hogy ismeretes, hogy krómvegyületek, ha azokat hidrogén jelenlétében hevítjük, fé- 55 mes krómmá redukálódnak. Ha krómötvö­zetet, mint például ferrokrómot alkalma­zunk, valószínű, hogy a sósavgáz először a ferrokróm felületét támadja meg és illé­kony ferrokloridot alkot, amelynek ter- 60 mészebesen nincs hatása a kezelendő tár­gyakra. Amint a vasat eltávolítjuk, a kró­mot visszahagyó ferrokróm felületéről, az előbbit a sósavgáz hidrogén jelenlétében megtámadja és illékony krómvegyületet, 65 valószínűleg krómokloridot alkot, amely, mint fentebb kifejtettük, különösen ked­vezően reagál a vassal és acéllal. Az eredő gázkeveréket folytonosan vezethetjük a ke­zelendő tárgyak felett, szabályozható 70 mennyiségben, mimellett a kívánt króm-és vaskicserélődés megy végbe. A króm behatol vagy diffundál a tárgyak felüle­tébe, anélkül, hogy lényegesen megváltoz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom