120568. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés égetőkemencék és kohók melegének gazdaságos kihasználására

MA fi TAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 120568. SZÁM. Il ii. OSZTÁLY. — Sch. 5472. ALAPSZÁM. Eljárás és berendezés égetőkemencék és kohók melegének gazdaságos kihasználására. Sclilesinger Zoltán kereskedít, Kaposvár. A bejelentés napja 1936. évi július hó 14-ike. Égetőkemencékben és kohókban tudvalevően igen nagy hőt kell előállítani a nyersanyag kiégetésére, illetve olvasztására. E hőnek csak egy része használódik fel 5 az égetésnél, vagy olvasztásnál, többi része pedig kihasználatlanul távozik a kürtőbe, illetve a szabadba. A találmány oly eljárás és berendezés, mellyel e fölös melegmennyiséget is hasznosítani tudjuk. 0 Az eljárás lényege az, hogy a tüzelés alatt levő kemencénél vagy kohónál a belső falazatból, kihűlésben levő kemencénél, illetve kohónál pedig a belső falazatból és a kemencébe, illetve kohóba rakott nyers-5 anyagból kisugárzó meleggel vizet melegítünk fel vagy gözösítünk el és a vizet vagy gőzt felhasználjuk. A csatolt rajzon a találmány téglagyári körkemencéknél használt példaképpeni ki-0 viteli alakjában van feltüntetve és pedig az 1. ábra a körkemence vízszintes metszete, a 2. ábra pedig az 1. ábra A—B vonala mentén vett keresztmetszet. 5 A rajzon (a) jelöli a téglagyári körkemence falazatát. A kemence belső vagy külső részén táplálócsövei összekötött víztartály van elhelyezve, melyben két, egymástól elválasztott (b, c) kamra van. E 0 kamrákból (d, f) csövek vezetnek a kemence tüzelőterébe, ahol a két cső tűzálló anyagba, pl. samottba ágyazva, a kemence jobb-, illetve baloldali részén, célszerűen a boltozatban vagy a boltozat alatt végigha-5 lad, majd pedig a kemencéből kilép. Nagyobb fütőfelület nyerése céljából a (d, f) csövek a kemence belsejében hullám- vagy kígyóvonalban vannak vezetve. A (d, f) csövek a (b, c) kamrákból való kimenetelnél, valamint a kemencéből való kilépés 40 helyén (g), illetve (gl) elzárócsappal vannak ellátva, ezenkívül a kemencéből való kilépés helyén feszmérő is van alkalmazva. A kemence falából, illetve a kemencébe rakott nyersanyagból kisugárzó meleg a 45 víztartóból a (d, f) csövekben levő vizet felforralja, illetve elgőzösíti, úgyhogy a kemencéből kilépő (d, f) csövekből forró vizet A7

agy gőzt vehetünk ki, amit azután fűtésre, szárításra vagy más munka vég- 50-zésére használhatunk fel. Minthogy a téglagyári körkemencéknél a kemence egyes részeiben váltakozva hol előmelegítés, hol égetés, hol pedig lehűlés megy végbe, vagyis a tűz helyzete folyton 5.» változik, előfordul, hogy a kemencének csak a jobb- vagy csak a baloldali részében van tűz. Ilyenkor csak abba a (a), illetve (f) csővezetékbe engedünk vizet a víztartó kamráiból, amely csővezeték a ke- fi(í mence e részén van. Mikor pedig a tűz a kemence kanyarrészében van, akkor úgy a (d), mint az (f) csőbe lehet vizet beengedni, minthogy ekkor mind a két csőben levő víz melegszik. A tűz változó 65 helyzetére tehát állandóan figyelemmel kell lenni és ehhez kell alkalmazkodni. A (gl) csapok megnyitása előtt mindig alkalmas módon, pl. feszmérővel ellenőrizzük a kemencéből kivezetendő forró víz, illetve 70 gőz feszültségét. A kemence, illetve kohó alakja, a benne végigmenő tüzelés, a tűztér folytonos változása, továbbá a kihűlés erőssége mind befolyással van arra, hogy \