120517. lajstromszámú szabadalom • Folyadékmelegítő készülék elgázosítóégő-berendezéssel nagyobb teljesítményekhez

3Ies'.jeU;nt 11)81). évi május lió 1-én. MAGYAi: KIRÁLY W ARAT) ALMI BTUflSÁft 'im SZABADALMI LEÍRÁS 1 20517. szám. II/LL. OSZTÁLY. — G. 8412. ALAPSZÁM. Folyadékmelegítő készülék elgázosítóégő-berendezéssel nagyobb teljesítményekhez. Godesia-Werlí G. 111. lb. II. cég1

, Bad-Godesberg. A bejelentés napja 1937. évi május hó 5-ike. Az eddig ismert, petróleumhoz, nyersolajhoz, vagy hasonlóhoz való, elgázosítóégőberendezéses í'olyadékmelegítő készülékeknek-— az egész csekély teljesítmé-5 nyű készülékek, illetve égők kivételével •— az a hátránya, hogy üzemükhöz a tüzelőanyagot többé-kevésbé magas nyomás alá kell helyezni, amely nyomást szivatytyúval kell létesíteni. Eltekintve az üzem 10 előtt és az üzem közben szükséges szivattyúzástól, a szivattyú, mint olyan, — különösen pedig a petróleumhoz való szivattyú — nem éppen egészen megbízható szerkezeti rész és ilyen szivattyú 15 előállítása és fenntartása költségbekerül, amely költség az égőhöz viszonyítva mégis jelentős. Minthogy e szivattyúk többnyire légszivattyúk, amelyek azonban a tüzelőanyaggal vagy annak párájá-20 val érintkezésbe jönnek, ennélfogva az égő munkáját lehetetlenné tevő szivatytyúsérülésekkel gyakorta kell számolnunk. A gyakorlatban kitűnt, hogy a szivattyúk és a szükséges szelepek kelle-25 metlenséget és hátrányt jelentenek, mert mindig panaszra adnak okot. Az ismert nagyobb teljesítményű folyadékmelegítő készülékeknél a tüzelőanyagot az égőhöz rendszerint fél atmoszí'érá-30 nál nagyobbtól több atmoszféráig terjedő nyomáson vezetik hozzá. E nyomást tehát a szivattyúval nemcsak, hogy elő kell állítani, hanem e nyomás azt is megköveteli, hogy a tüzelőanyagtartány, az 35 elgázosító és a tartozékok nyomásállóan legyenek kiképezve. Ez természetesen csakis megfelelő nagy költségekkel valósítható meg. Azonkívül az ily magas nyomás alatt álló, könnyen gyúlékony tüzelőanyag mégis csak igen nagy veszélyt 40 jelent, mert ha csak a legcsekélyebb tömítetlenség is lép fel, a tüzelőanyag szerteszéjjel való fecskendezése elkerülhetetlen, — amely tüzelőanyag, ha az égő üzemben van, a legtöbb esetben még 45 meg is gyullad — mimellett a tüzelőanyag aránylag nagy mennyiségben fog kifolyni, mert — mint említettük — a nyomás létesítésére sűrített levegőt alkalmaznak. Ezenkívül e magas nyomásnál 50 a csavarozásoknál, a tömszelencéknél, a fuvókánál stb. igen könnyen lépnek fel tömítetlenségek és e magas nyomás az elgázosítóra is, amely különösen a bemelegítésnél lesz igen erősen hevítve, 55 nagy veszélyt jelent, mert az elgázosító anyaga a folytonos bemelegítés és lehűtés által igen gyorsan kifárad és előbb-utóbb felreped. Hasonlóképen a tüzelőanyagszelep tömítvezárása is csak nagyon 60 nehezen érhető el. Minthogy a tüzelőanyaggőz igen magas nyomás alatt áramlik ki, ennélfogva a fúvóka természetesen meghatározott teljesítmény számára csak kis átmérőjű 65 lehet; szűk fúvókák mindig zavarforrást jelentenek, mert igen könnyen oxidálódnak és elpiszkolódnak. A fentebb leírt folyadékmelegítő készülékeknek további nagy hátránya az, 70 hogy különcsen akkor, ha a tüzelőanyagtartályban sok tüzelőanyag van és kevés sűrített levegőt képes felvenni, a nyomás igen gyorsan leesik és az égő nem adja le többé teljes teljesítményét. A folyadék- 75 melegítő teljes teljesítményének az el-