120486. lajstromszámú szabadalom • Villamos kisütőcső

Megjelent 1939. évi május hó 1-én. M A 6 Y A R IC 1 R Á l,Y 1 ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 120486. SZÁM. vil/d. OSZTÁLY. — P. 8906. ALAPSZÁM. Villamos kisütőcső. N. V. Philips' Gloeilampenfabrieken cég, Eindho ven-ben (Németalföld). A bejelentés napja 1936. évi december hó 19-ike. Németországi elsőbbsége 1935. évi december hó 21-ike Ismeretes már gáz- vagy gőztöltésű villamos kisütőesöveket oly gyujtócsíkkal ellátni, mely a csőfalra felvitt, vezető rétegből, pl. grafitból vagy lecsapatott 5 ezüstből van. E felvitt gvujtócsíkok bizonyos körülmények között lemorzsálódhatnak, ami megszakításokat idéz elő és a csíknak a gyujtóieszültségforrá:ss.al össze nem kötött részét gyakorlatilag hatásta-10 lanná .teszi. Javasolták továbbá kisütőcsövoknek legalább két, egymás mellett levő szárral való kiképzését. E csöveket sokszor rendkívül csekély, p,l. 2 mm-t kitevő szárak 15 közötti közzel készítik. A gyujtóesíknak való vezető borításnak a esőszárak egymásra néző oldalaira való felvitele e csöveknél azonban nagy nehézséggel jár. Ismeretes továbbá izzóelektródákkal fel • 20 szerelt, gázzal és gőzzel töltött, U-alakú kisütőcsöveknél oly .külső gyu jtóelektróda alkalmazása, mely a eső hajlított részét belülről körülfogó kengyelből, valamint a szárak között lazán, elrendezett, keskeny 25 fémszalagból áll. E laza fémszalag a csőszárak között különböző helyzeteket vehet fel, ami nehezített gyújtást idézhet elő, A találmány szerint sugarak emittálá.sára való oly villamos kisütőcsöveknél, 30 melyeknek legalább két, egymásmelletti csőszáruk és a esőszárak között elrendezett gyujtócsíkjuk van, a gyu jtóesíkot legalább részben az egyik csőszárhoz nyomó, két csőszár közé feszített, legalább 55 egy rugót, alkalmazunk. A találmány különösen egyszerű és célszerű foganatosítása szerint a gyujtócsík és a rugó. egy egészet alkotnak. Ilyen rugalmas gyujtóesíkot pl. az egyik szár falához támaszkodó egyenes részek, vala- 40 mint a másik szár falához támaszkodó, az egyenes részeket összekötő, hajlított részek alkothatnak. Egymásmelletti csőszárakkal ellátott csőalakzatok gyártáskor a esőszárak kö- 45 zötti távolság és a csőszárak párhuzamossága szempontjából sokszor nem egészen egyformák. A rugónyomással a csőszárhoz szorított gyujtócsík nagy előnye, hogy azt a csőkészítéstől függetlenül gyárthat- 50 juk ós hogy e csík mindén további megdolgozás nélkül a vele felszerelendő csövek pontatlanságaihoz alkalmazkodik. A találmány szerinti gyujtócsík a csőszáraknak az üzeim közben pl. hőtágulás követ- 55. keztében adódó 'alakváltozásait is követheti, úgy hogy a csőfalhoz való jó hozzáfekvése mindenkor biztosítva van. A találmány szerinti gyujtócsík igen előnyös oly csöveknél is, melyeknek több egymás- gg melletti, egymástól kis távolságra levő száruk van, mert a csíkot minden további nélkül a szárak közé helyezhetjük. Oly csöveknél, melyek az tizem közben m,aga.s, pl, 200 C° hőmérsékletet érnek el, 65 minit ez nagynyomású hig-anyírőzskisütőcsöveknél vagy pedig nehezen illanó fémeknek, pl. nátrium, magnézium, kadmium, sitb. (azaz oly fémek, melyeknek gőznyomása 200 C° hőmérsékletén 1 mm- 70 nél kisebb) gőzével töltött csöveknél előfordul, sokszor az a hátrány adódik, hogy azokon a helyeken melyeken a gyujtócsík a fallal érintkezik, elek-