120321. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés üveg- és hasonló rostok előállítására

MAGYAR KIRÁLYI WjSESm SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 120321. SZÁM. XVII/e. OSZTÁLY. — JB. 13875. ALAPSZÁM. Eljárás és berendezés üveg- és hasonló rostok előállítására. Naamlooze Vennootsctaap Maatschappij tot Beheer en Exploitatíe van Octrooien cég-, Hága. A bejelentés napja, 1937. évi július hó 19-ike. Egyes újabb eljárásokhoz, melyek üveg és hasonló rostoknak (üvegrostokhoz „hasonló" rostokon, továbbá „máseffélén" a találmány szempontjából salakrosto-5 kat, szilikátrostokat és ásványi rostokat értünk) megömlesztett tömegből való előállítását célozzák, gőzt v£gv más kondenzálható gázokat használnak. így pl. az eljárások egyikénél a megömlesztett 10 tömegből kiömlő vékony áramokat gőzáramokkal húzzák ki, melyeket nagy sebességgel, nagyjában az anyagáramok folyási irányában ezekre az anyagáramokra irányítanak, úgyhogy azolí a rostára-15 mokat beburkolják és elvezetik. Az ismert eljárásoknál továbbá az előállított rostokra számos esetekben olajat vagy zsírt, vagy pedig olaj- vagy zsírtartalmú emulziót permeteznek, mely anyagok a 20 rostokat bevonják. A bevonó anyagok felvitelét szórófuvókákkal végzik, melyekből a bevonóanysgot gőzzel vagy más gázzal nyomják ki. A tapasztalat mármost azt mutatta, hogy a gőz vagy 25 a gáz időelőtt kondenzálódik. Ennek következtében a rostok, illetőleg a belőlük előállított gyékények vagy szalagok megnedvesednek. Ezenkívül a kondenzálódott gőz a bevonó anyagokat higitja 80 és így a rostok bevonatát tökéletlenné teszi. Ez pedig a bevonat célját, mely abban rejlik, hogy a rostok simulékonnyá váljanak, meghiúsítja. A rostok vagy a belőlük előállított szalagok nem ceúsz-35 nak egymás mentén, hanem elszakadnak. Ezenfelül az aljzat, melyre a rostokat lerakjuk, a gőzből származó nedvesség hatására megrozsdásodik és a rozsda a rostokat bepiszkíthatja. A rostok elpiszkolódása azonban már a kondenzált 40 gőznek az olaj- vagy zsírtartalmú bevonóanyaggal való egyesülése folytán is bekövetkezhetik. A találmány célja, hogy ezeket a hátrányokat olyan eljárásoknál, amelyekhez 45 gőzt vagy más kondenzálható gázokat használunk, elkerüljük. A találmány első sorban az, hogy a gőzt vagy máseffélét mindaddig, ameddig a rostokkal érintkezik, oly magas hőmérsékleten tartjuk, 50 hogy kondenzálódása nem következhetik be. Ezzel a fent felsorolt hátrányokat kiküszöböljük. Ha a rostok bevonására emulziót használunk, akkor az eljárás során alkalmazott magas hőmérsékletek 55 egyúttal az emulzióban lévő vizet el is gőzölögtetik, úgyhogy a rostokat tiszta olaj- vagy zsírrészecskék vonják be. Az eljárást a találmány értelmében különböző módokon valósíthatjuk meg. 60 így pl. az alkalmazásra kerülő gőzt annyira túlhevíthetjük, hogy addig, ameddig a rostokkal érintkezik, nem hűlhet le a kondenzálódási hőmérsékletre. Eljárhatunk úgy is, hogy azt a teret, 65 amelyben a gőz és a rostok egymással érintkeznek, gázlángzókkal, villamosfűtőtestekkel vagy bármilyen más módon a gőz kondenzálódási hőfokát felülmúló hőmérsékletre fűtjük. Ha a keletkező 70 rostokat szekrényen vezetjük át, akkor a magas hőmérséklet fenntartására járulékosan ezt a szekrényt hővédő-burkolattal láthatjuk el. Az úgynevezett fúvató eljárásoknál, 75 amikor a rostokat a megömlesztett tömeg-