120229. lajstromszámú szabadalom • Eljárás édesvizi halaknak tengeri halakat pótló konzervekké és egyéb halárukká való feldolgozására

MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 120239. SZÁM. IV/'e. OSZTÁLY. — Jí. 7033. ALAPSZÁM Eljárás édesvízihalaknak tengerihalakat pótló konzervekké és egyéb halárukká való feldolgozására. Buda György vegyész és Gárdos Ferenc igazgató, mindketten Budapest. A bejelentés napja 1936. évi augusztus hó 13-ika. Édesvizihalakból steril konzerveket és prezerveket eddig nem készítettek. E halak ugyanis szálkásak és így konzerveik alakjában nem élvezhetők^ azonkívül hiány•') zanak belőlük a tartós áruvá való feldolgozáshoz kívánt egyéb kellékek, pl. az értékes tápanyagok, fehérjék, tápsók stb., melyek a tengeri halkonzervekben megtalálhatók. Hátránya még az édesvizihal-10 nak a könnyű romlékonyság. A találmány eljárás, mellyél az édesvizihalakat lengerihalak módjára lehet konzervekké és egyéb, a kereskedelemben ismert halárukká feldolgozni. Ez eljárás szelő rint feldolgozott haliak teljesen pótolják a tengeriliali konzerveket és egyéb halárukat, mind ízre, mind táperőre nézve. Minthogy e célra feldolgozható halak Magyarországon igen nagy mennyiségben fordul-20 nak elő, a találmány szeriinti eljárás alkalmazásának gazdasági és ipari szempontból; nagy jelentősége van. A találmány szerinti eljárás útján feldolgozható halak, pl. a csuka, márna^ an-25 golna, harcsa, az Alburnus mentő, az Alburnus lucidus, az Alburnus bipunktatus fajták stb, A feldolgozásnál azt a célt kell szem előtt tartani, hogy az édesvizihalakkal 80 ugyanolyan vitaminos tápanyagot nyújtsunk a fogyasztóknak, mint a tengerihalakkal és a halak tartósságát is biztosítsuk. A tengerihalak konzerválási módja az édesvizihalak konzerválásához nem alkal-35 mas. A tengerihalak feldolgozásához ugyanis a tenger vidékén beszerezhető tengerisót használnak és a tengervízben a nátrium kloridon kívül még más különböző sók is vannak oldott állapotban, amelyek a tengerihalak érését, konzerválását 40' és élvezhetővé tételét elősegítik. Az édesvizihalak konzerválásánál ugyanezt a célt kell elérni és így a konzerváláshoz a tengerisó összetételével azonos anyagokat kell adnunk és e konzerválás mellett élvezhető 45 és könnyen emészthető tápszert kapunk, anélkül azonban, hogy a halban található értékes tápanyagokat és arómaképzőket lönkretennők. Az eljárás alapján készítendő konzer- 50 vek vagy prezervek készítéséhez eleven, vagy friss halakat használunk. Azokat előkészítjük, vagyis tisztítjuk, pikkelytelemítjük és feldarabolás után különböző erősségű sóslében — amely a halfajta és el- 55 készítés szerint változik — besózzuk (pácoljuk). A besózáshoz használandó sósvíz készítéséhez konyhasót használunk, melyhez azonban még vegyileg tiszta kalciumszulfá- 60 töt, magnéziumszulfátot, magnéziumkloridot, vasoxidot és timföld oldatát adagoljuk, tehát mindazon anyagokat, amelyek a tengerisóban, illetve tengerivízben feltalálhatók, 65 Az édesvizihalak húsából hiányzó ásványisók pótlására fenti sókból nagyobb mennyiséget adagolunk. A só adagokat úgy állapítjuk meg, hogy megvizsgáljuk,hogy a feldolgozandó édesvizihalak húsa mennyi 70 sót képes felvenni arra, hogy sótartalma