120192. lajstromszámú szabadalom • Távolbalátási adó többszörös csigavonal mentén lyukasztott tárcsával

MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 120192. SZÁM. Vll'j. OSZTÁLY. —• F. 8102. ALAPSZÁM. Távolbalátási adó többszörös csigavonal mentén lyukasztott tárcsával. Fernseh A.-G. cég", Berlin-Zehlendorf. A. bejelentés napja 1937. évi augusztus hó 12-ike. Németországi elsőbbsége 1936. évi augusztus hó 13-ika. A találmány távolbalátási adó-eljárásra, főként olyan mechanikai, sorközötti eljárásra vonatkozik, amelynél folytonosan mozgatott filmet csigavonal mentén lyu-5 kasztott tárcsával tapintanak le, amelynek csigavonala többszörös. Az ilyen szétbontóészközöknél a képmező trapézalakú eltorzulása zavarólag hat, aminek az az oka, hogy a külső csigavonalnak nagyobb az át-10 mérője, mint a belső csigavonalnak és így az az idő, amelyre a külső csigavonal egyik pontjának szüksége van a derékszögű képfelület bejárásához, rövidebb annál az időnél, amelyre a bellső csigavonal 15 egyik pontjának van szüksége. E hiba kiküszöbölésére már indítványozták a reprodukáló optika tengelyének meghajlítását a szétbontótárcsa felé és ilymódon trapézalakú kép létesítését a szét-20 bontó tárcsán, ez az elrendezés azonban nagy szerkesztési nehézségeket okoz. A találmány értelmében abból indulunk ki, hogy nem annyira az zavar, hogy a képet trapézalakban reprodukálják avevő-25 oldalon, hanem inkább az a körülmény, liogy a sorközötti kéj) szomszédos sorai különböző hosszúak és így azok a pontok, melyeknek egyenlő vagy közelítően egyenlő megvilágítási értékekkel kellene bírniok, 80 nem feküsznek pontosan egymás mellett, úgyhogy a kép elmosódott lesz. Ezért nyugvó optikai berendezést, pl. hengeres lencsét alkalmazunk, amely a sorhosszakat kiegyenlíti, úgyhogy a szomszédos sorok 35 különbözőségei nem érvényesülnek. Emellett az egész kép kismérvű trapézalakú eltorzulása megtartható, minthogy ez a gyakorlatban alig észrevehető. A következőkben a találmányt a csatolt rajz példaképen megadott ábrái kapcsán 40 magyarázzuk. Az 1. ábra csigavonal mentén lyukasztott tárcsát mutat. A 2. ábra a vett kép raszterét tünteti fel, végül a 45 3. és 4. ábra a találmány szerinti optikai berendezést mutatja. Az 1. ábra szerinti, csigavonal mentén lyukasztott tárcsa sorközötti kép előállítására alkalmas és önmagában ismert, a 50 rajzon nem látható ellenzőtárcsával működik együtt, amely felváltva, a két (2) és (3) csigavonalalakú lyuksor egyikét, majd másikát szabadítja fel. Az átviendő tárgy képét, pl. filmképet a tárcsa előtt föly- 65 tonosan mozgatjuk, úgyhogy minden egyes képet kétszer tapintunk le. Ekkor a reprodukáló oldalon olyan kép keletkezik, amely két egymással kapcsolódó részképből áll. Ez a kép azonban elmosódott^ 60 minthogy a belső (2) csigavonal nyílásai a kép megfelelő sorait lassabban járják be1

, mint a külső csigavonal nyílásai. Ha már most a sorközötti képnek a belső csigavonallal létesített sorai közvetlenül olyan 65 sorokkal szomszédosak, amelyek a külső csigavonalból származnak, és amelyek képtartalma közelítően azonos,, akkor cikkcakkos képszélű, elmosódott képek keletkeznek, amint azt a 2. ábra mutatja. Azok 70 a helyek, melyeknek azonos vagy hasonló a képtartalma és amelyeknek közvetlenül egymás mellé kell kerülniök, egymáshoz képest eltoltak. Például egyenes függőleges vonal a (4) törtvonalnak látszik. 75 A találmány értelmében a külső csiga-