120101. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ostyaszerű sütemények nyers masszájának előállítására

M A G Y A R KIR Á LYI SZABADALMI lilRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS * 120101. SZÁM. UO^OO IV/e. (X/j.) OSZTÁLY. — H. 102S8. ALAPSZÁM. Eljárás ostyaszerfi sütemények nyers masszájának előállítására. Huszár Sándor bölcsészettan hallgató, Budapest. A bejelentés napja 1938. évi január hó 26-ika. Ostyaszerű sütemények előállításánál a sütőképesség fokozására, valamint a süteményeknek a sütőlapokhoz való odaragadásának elkerülése végett a nyers masszá•> hoz olyan anyagokat kevernek, amelyek egyrészt a masszát lazítják (térfogatát növelik), másrészt sütéskor az anyag belső összetartását növelik vagy a massza alkatrészeivel nem lépvén szoros kémiai rcaki() cióba a sütőlap és a sütemény között kis viszkozitású vékony réteget képeznek, továbbá vagy a süiöiapokat kenik, vagy a lisztet valamilyen módon, sokszor bonyolult eljárással kezelik. Minden alkalommal 15 változik a sütemény íze és minősége. A találmány szerinti eljárásnak a célja a fent említett tulajdonságú anyagoknak a nyers masszába való keverése nélkül a sütőképesség fokozása, lehetőség szerint az 20 odaragadás megszüntetése 10—15o/o-os cukortartalmú nyers massza esetén is, továbbá a már ismert eljárásoknál használt, sokszor bonyolult összeállítás egyszerűsítése. 25 Ezt ügy érjük eL hogy a nyers massza nimdis szükséges és meghatározott állapotúi alkotóit két műveletben elegyítjük, majd az így kapott két masszát is összekeverjük. A liszt egy részét szobahőmér-30 sékletű vízzel keverve 80—100 C°-ú vízhez elegyítjük erős keverés közben. A hőfok határok itt és majd alább úgy vannak értelmezve, hogy a folyadék az elegyítés kezdetén mindlen alkalommal a magasabb 35 hőmérsékleti határ körül van. A liszt másik részét 40—65 C°-ú folyadékhoz elegyítjük erős keverés közben. A folyadék tartalmazza a massza többi alkatrészeit is. Álljon itt az alkatrészek egy célstfcríí keverési aránya anélkül, hogy az eljárás 40 védettségét a megadott arányokra korlátazni kívánnánk. Először a liszt és forró víz aránya: 3:10. Ez az ar£j|j$s: a lisztnek szobahőmérsékletű vízzel való keverése után 4 :5-höz változzon. Másodszor 45 a liszt és a folyadék aránya 3:5, végül a két massza aránya 1 :4 legyen. A iviteli példa: Ha az egész nyers massza 100 rész, akkor a szereplő alkatrészek: 50 Az első masszánál: 5.5 rész szobahőmérsékletű víz 3.3 rész liszt s 11.2 rész 100 C°-ú víz í 20.0 rész összesen. 55 A második masszánál: 30 rész liszt 50 rész cca 65 C°-ú folyadék 80 rész összesen. Érdekes a változás bár az eljárás gya- 60 korlati értékét nem befolyásolja, amelyen az alkatrészek keresztül mennek. A lisztet szobahőmérsékletű vízhez keverve a liszt keményítő szemcséi változást nem . szenvednek ugyan, de elérjük, hogy azok 65 a vízben lebegve egyenletesen oszlanakel. A keményítő • szemcsék a forró vízhen megduzzadnak és felületükön dextrinné alakulnak át. A megduzzadás okozza a massza térfogatának növekedését. Tapasztalati tény, hogy a felületükön forró víz 70 hatására kémiailag megváltozott kémé-