119991. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tiszta el nem nemezített rost, kiváltképen sejtanyagmassza előállítására

Megrjelent 1939. évi február hó 1-én. 1 MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 119991. SZÁM. IV, h l. OSZTÁLY — II. 10070. ALAPSZÁM. V L L-B t Eljárás tiszta, el nem nemezített rost-, kiváltképen sejtanyagmassza előállítására. I Georg M. yon Hassel magáuuiérnök Berlin-ben. A bejelentés napja 1937, évi április hó 10-ike. Németországi elsőbbsége 1936. éri szeptember hó 25-ike. A találmány eljárás tiszta, el nem nemezített rost-, kiváltképen sejtanyagmassaa előállítására. A találmány célja tehát a rost-, kiváltképen a sejtanyag-5 massiza megszabadítása a hozzájatapadó testektől, mint lignintől, elfásodott szövetdaraboktól, cuticulacafatoktól, ásványi szennyeződésektől stb. akként, hogy a rost-, kiváltképen a sejtanyagmasszát el 10 nem nemezedet alakban kapjuk. A rostok érdesítésére javasolták már azok kezelését éles sarkú porszemesékkel. Ennek hátránya, hogy a finom rostocskákat kényszerűen erősen gyengíti és 15 hosszukat rövidíti, emellett azonban aa idő előtti elnemezítést nem akadályozza. A találmány sízerint a rostmasszákat, tekintet nélkül arra, hogy hosszú vagy rövid rostokat, vagy mindkét fajtájú 20 rostokat tartalmaznak-e, az elnemezedés ellen azzal óvjuk vagy pedig nemeztelenítjük, hogy a nyers sejtanyag- vagy rostmasszát poralakú vagy szemesealakíi, vízben oldhatatlan testekkel, mint krétá-25 val, kaolinnal, sejtkovával, homokkal, fűrészporiral vagy efélével iszappá dolgozjfc

zuk fel, majd szárítjuk, ezután pedig ^ nyomó- ós $zívó lég- vagy más gázáramokkal vagy örvényekkel egymásután %0 kapcsolt, a feldolgozandó vagy előállítandó rostmasszához igazodó különböző szemnagyságú és -alakú szitáikon vezetjük át akként, hogy a rostok a hozzáadott anyagok és a szennyeződések eltá-35 volításával lehetőleg egyeinírányítva rakódjanak le. A feldolgozandó rostmaszszát tetszőleges feltárás alkalmazásával állíthatjuk elő. Mielőtt a szárított maszsaát a szi tacsoporton átvezetnők, a szátákon való mozgatás révén az elnemezedés t akadályozó adalókos anyagoktól és a rost természetes szennyeződéseitől legnagyobb részt megszabadíthatjuk. A szitacsoport, amelyen a rostmasszát átvezetjük, előnyösen villamosság forrásával érintkezik, 45 még pedig ez a forrás vagy a sziták egy . résziével vagy valamennyi szitával van összekötve. Az ismertetett módon az> egyes rostokat egymástól elkülönítjük ós a teljes szá- 50 rítási folyamat közben elszigetelten tartjuk. A további feldolgozáshoz többé' nincsen szükség a rostmassaának erőszakos az egyes rostokat megsértő mechanikai szétszakítására, pl. osomóbomtó tépőgép 55 alkalmazásával vagy kifésülés révén. Az említett iszapkeverékeit úgy állíthatjuk elő, hogy a rostmasszát iszappá alakítjuk át és ezt az iszapot azután a vízben oldhatatlan, többé-kevésbbé poralakú 60 vagy szemcsés anyagok, pl. kréta, kaolin, sejtkova, festékanyagok, homok, fűrészpor ós efféle iszapjával összekeverjük. Ügy is eljárhatunk, hogy a rostmasszát a vízben oldhatatlan anyagok feliszapoit 65 masszájába, pl. szita segélyével bemártjuk. Lényeges, hogy az egyes rostok felü-Me bármely módon finom porréteggel vonódjék be, illetve az egyes rostok között rétegek képződjenek akként, hogy a 70 rostok a szárítási folyamat közben egymástól elkülönítve maradjanak. A szárítást megelőzően a feliszapoit keveréket a víztől vagy az alkalmazott fölx?zap>lé folyadéktól, pl. centrifugális, szűrés, vagy efféle révén, messzemenően