119966. lajstromszámú szabadalom • Eljárás különösen fedélszékgerendázatoknak bombákkal vagy más hasonlókkal való meggyujtás elleni szigetelésére

Megjelent 1939. évi február lió' 256-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 119966. SZÁM. XVIII b. (VXII/a.) OSZTÁLY. — T. 3907. ALAPSZÁM. Eljárás különösen fedélszékgerendázatoknhk bombákkal vagy más hásonlókkal való meggyújtás elleni szigetelésére. Thoma Hugó gyáros, Berlin-Steglitz. A bejelentés napja 1937. évi március hó 13-ika. A találmány abból az alapgondolatból indul ki, hogy különös letőgereudázatok bombákkal vagy más hasonlókkal való meggyújtás elleni szigetelésének már ma-5 gas kezdeti hőmérsékletnek kell ellenállni, a készítendő védőbevonatoknak nem szabad túl vastagnak lenni, hogy egyrészt a gerendázatot ne terhelje túl, másrészt a nyersanyag-költségek a lehető legkisebbek 10 legyenek, továbbá hogy a szigetelő anyagot a bevonat készítésére a legkisebb munkaidőszükséglettel, tehát a fecskendezési eljárással kell felvinni tudni. A találmány továbbá azon a felismerésen alapul, hogy 15 az általánosságban különösen tűzállónak használt anyagok közül, például sem a leggyakrabban kis mennyiségű vízüvegnek kötőanyag gyanánt való hozzáadása mellett, előnyösen aszbesztlemezzé alakított asz-20 beszl, sem klórmagnéziumoldalnak magnéziumoxiddal való keverése útján kapott, leginkább «SorelcexnenL» néven ismeretes magnéziacement a fen', említett követelményeknek nem tesz eleget. Az aszbeszt 25 egyébként a szokásos vízüveg-kötőanyag hozzáadása mellett sem fecskendezhető, míg a fecskendezhetőség elérése végett a vízüveg tartalom növelése túlságosan laza, illetve idővel fokozatosan fellazuló bevo-S0 natot eredményezne. Megközelítő, de nem kielégítő fecskendezőképessége volna a magnéziaoementnek friss massza állapotban. Ha a fecskendezési képesség növelése végett az égetett magnezittel keverendő ol-35 dat víztartalmát növelnők, ezzel a felvitt anyagnak védőbevonat céljaira való alkalmasságát jelentékenyen csökkentenők, ezenkívül a faalap káros vetemedését idéznők elő. Mindkét esetben, tehát mindkét emlí- 40 tett anyagnál, illetve az önmagukban összetett masszáknál az előzőkben felsorolt hátrányok nem szüntethetők meg azzal, hogy a bevonatot pusztán festékréteg, mázolt réteg vastagságában készítjük, mert a fage- 45 rendázat elszenesedésének feltétlen megakadályozása végett a védő bevonatnak a mázhoz viszonyítva már vastag bevonatnak kell lenni, míg másrészről mégis vékonynak kell lennie, ellentétben egy oly javasolt 50 megoldással, mely szerint a meggyulladás ellen védeni kívánt építési elemet 15—20 mm vastag burkolattal vesszük körül, amely alapjában fürészpor és magnéziacement keverékéből áll és amelyet általá- 55 ban előnyösen összefüggő padlóburkolatnak használnak. E burkolóanyaghoz még a javaslat szerint az anyagban tartalmazott fürészpor égethetőségét, illetve gyúlékonyságát megszüntető, illetve csökkentő szert, 60 bizonyos emulziót adnak. Vasajtók tűzállóvá tételére ós füsttel szemben való tömítésére már használtak kötött aszbesztet és magnéziacementet, úgyhogy ez a cement két lemezfal közötti 65 üreget töltött ki, amelybe azt frissen készített merevítő pép alakjában nyomták be, míg az ajtó szélének sávjait a négyszögben szilárddá tett aszbesztlemezcsíkokkal vonták be, amelyek az ajtófélfának 70 e célra ugyancsak négyszögben kialakított kimélyítésébe rögzített aszbeszttömí lésbe az ajtó zárásakor szorosan benyomódtak. Az említett, különösen tetőterek (padlások) és