119952. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gumi- és rokonanyagok diszperzióinak feldolgozására

Megjelent 1930. évi február hó 1-éti. MAÖTAK KIRÁLYI SZABADALMI BffiőSÍfl m SZABADALMI LEÍRÁS 119952. SZÁM. Xl/b. OSZTÁLY. — M. 10688. ALAPSZÁM. Eljárás gumi és rokonanyagok diszperzióinak feldolgozására. Molnár István végy. mérn., Rákosliget. A bejelentés napia 1936. évi január hó 2-ika. A találmány gumit, esetleg anorganikus anyagokat tartalmazó gumi diszperzióik, elsősorban kaucsuk és rokonanyagainak to­vábbi feldolgozására vonatkozó eljárás. 5 E téren történt már több hasonló irányú kezdeményezés, ezek azonban a találmá­nyi eljárással szemben hosszadalmasak és költségesek. Nevezetesein ajánlották már a feldolgozás oly módját, hogy a diszperziót tO hővel szemben instabillá téve, a d'iszpeir­gált rendszerbe lehűtött vagy felfűtött for­mákat mártották, amikor reájuk, mint alj­zatra vékony rétegben kiválik a diiszper­gált anyag. Ajánlottak oly megoldást is, 15 melyben két, oly összetételű diszparzrend­szert használnak, melyek egymással érint­kezésibe jutva oly kémiai folyamat meg­indulását okozzák, melynek terméke koagu­lálólag hat a diszperzremdszerre s így bi-20 zonyos vastagságú réteg kiválását idézik elő. Ismert továbbá az a megoldás is, melynek során a használt formák felváltva egy koagulálólag ható anyag oldatába, majd a diszperzióba mártva, nagyon vó-25 kony rétegek felületükön való kicsapódá­sához vezetnek. Hasonló eljárás néhánya ismeretes még, de valamennyije hátrányban van a ta­lálmány egyszerű kivitelezésével, szemben. S0 Ugyanis ezek, a koagulált rétegek vékony­sága miatt egyrészt, hosszadalmasak, más­részt költséges berendezést igényelnek s amellett hátrányuk, hogy a leváló külső rétegek nem követik híven az aljzat vona-35 lait. Mindezek a hátrányok kiküszöbölődnek a találmányi eljárásból, hol oly könnyű­fém, vagy könnyűfémötvözetből, tehát nem törékeny s mechanikailag is igénybe ve­hető aljzatokat alkalmazunk, melyek felü- 40 lete kapillár aktív oxidiréteggel vain bei­vonva. Az eljárásban alkalmazott diszper­zió különben a szokott összetételű s eb­ben minden megszorítás nélküli. Tartály mazhatja mindazokat az anyagokat, me- 45 lyek a vulkanizálást, a fél-, vagy készter­mékeket fizikai és/vagy kémiai tekintet­ben befolyásolhatják. így ákcelerátort, ak­tivátort, antioxidánst, festő-, töltőanyagot, vódőkolloidokat stb. 50 Épenígy nem esnek megszorítás alá a használt aljzatok, amennyiben anyaguk, legalább részben, mint hatófelület könnyű­fém vagy ezek ötvözete s melyek felületét ismert módok valamelyikével kapillárak- 55 tív oxidról tegg el vontuk be. E réteg vas­tagsága mindenkor az elérendő célhoz iga­zodik. De használhatunk olyan aljzatokat is, melyek helyenként különböző vastag­ságú ilyen oxidréteggel és/vagy helyen- 60 ként egyáltalán nincsenek oxidiróteggel be­vonva. Magától értetődően a szabadalmi körbe esmek a díszített pl. vésett, nyomott formák úgy, mint az, esetleg két és több darabból állók is, melyeknek leváltott teír- 65 mékei további feldolgozásra kerülhetnek. Ily oxidréteggel fedett aljzatra,, a disz­perzrenidszerrel való érintkezésbe hozás­kor, abból rendszerint vékonyabb réteg csapódák ki. Célszerűbb ezért az aljzatot 70 előbb valamely, a diszperzióra koaguláló­lag ható másik rendszerrel összehozni, melyből az aljzat, felületi aktív rétegének megfelelő mennyiséglet felvesz s a továb­biakban, összehozva a diszperzrendszerrel, 75 abból a felvett mennyiséggel és hatóképes-

Next

/
Oldalképek
Tartalom