119951. lajstromszámú szabadalom • Zavarszűrő kapcsolás rádióvevőkészülékekhez

Megjelent 1939. évi február hó 1-éti. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 119951. SZÁM. Vll/j. OSZTÁLY. — ÉL. 14094. ALAPSZÁM. Zavarszűrő kapcsolás rádióvevőkészülékekhez. Magyar Wolframlámpa Gyár Kremenezky János Részvénytársaság cég, Budapest. A bejelentés napja 1937. évi szeptember hó 24-ike. Nagy számban ismeretesek az olyan zavarszűrő kapcsolások, amelyek a vevőkészüléket a zavar tartamára hatástalanítják. Az ilyen kapcsolásoknak közös fel-5 adata, hogy a hordozóhullám amplitúdója fölé emelkedő zavarcsúcsok megjelenésének idejére a vételt megszakítsák. E feladat megoldására való rendszerek általában két csoportba sorozhatok. 10 Az egyik csoportba tartoznak az ú. n. kétcsatornás rendszerek, amelyeknél az egyik csatornát a zavarok vételére és erősítésére!, a másik csatornát pedig a tulajdon képen i jelvételre használják fel. Ezek 15 a rendszerek nagyszámú csövet és kapcsolási elemet igény elme,k, továbbá hibájuk az, hogy működésük kis előerősítés esetén a csövek rossz levágása miatt nem kielégítő, ami főleg kis amplitúdójú zava-20 roknál észlelhető. A második csoportba tartoznak az olyan, egycsatornás rendszerek, amelyeknél a hordozó amplitúdója fölötti zavaroknak a modulált hordozótól való elválasztására 25 különleges kapcsolási elrendezéseket alkalmaznak. Ez utóbbiak vagy igen bonyolultak és ekkor beállításuk nehéz, vagy egyszerűbbek, de cikkor hatásuk erősen korlátozott. 30 A találmány szerinti zavarszűrő kapcsolás az utóbhi csoportba tartozik ugyan, azonban a zavarszűrést az ismert módszerektől eltérő módon oldja meg, amenynyiben a zavaroknak a hordozótól, való 85 elválasztását nem a csövek munkapontjának a könyöktől való eltolásával eszközli és így a csövek rossz levágásától független. A találmány szerinti zavarszűrő kapcsolásnál két, hídkapcsolásham (különbö- 43 zeti kapcsolásban) elrendezett, valamely jelfokozathoz, mint áramforráshoz csatolt egyeinirányítópályát, pl. diódát, alkalmazzunk, amelyek mindegyikéhez egy-egy ellenállás és kondenzátor csatlakozik; ezek- 45 kel együtt minidegyik egyenirányítópálya egy-egy hídágat alkot. E két hídág közül csak az egyik hídág ellenállásán kialakuló egyenirányítóit feszültség képes a jelmodulációt követni, míg a másik hídág ellen- 50 állásán kialakuló egyenirányított feszültség csak lassúbb változások követésére képes; ennek megfelelően a továbbiakban az előbb említett hídágat »gyors« hídágnak, az utóbb említettet pedig »lassú« hídág- 55 nak fogjuk nevezni. A hídágak emellett úgy vannak a jelfokozathoz csatolva,, hogy ez utóbbiból a »gyors« hídágra kisebb váltófeszültség jut,, mint a »lassú« hídágra, úgyhogy zavarmentes vétel esetén a 60 »gyors« hídág ellenállásán kisebb vagy legfeljebb ugyanakkora egyenirányított feszültség lép fel, mint a »lassú« hídág ellenállásán. Mihelyt azonban a hordozó amplitúdója meghatározta küszöbértéknél ina- 65 gyobb zavarok jelennek meg, ezek a viszonylagos feszültségértékek — az alábbiakban részletezett módon — felcserélődnek, úgyhogy a két hídág ellenállásának végei között ellenkező irányú potenciál- 70 különbség áll elő, amellyel a zavarmenle,sítést — adott esetben felerősítés uitán — tetszésszerinti módon eszközölhetjük.