119944. lajstromszámú szabadalom • Erősítőkapcsolás egy vagy több hőelektromos kisütőcsővel, amelyeknek üzemi feszültségeit, különösen a vezérlőrácselőfeszültséget váltóáramú forrásból vesszük

Megjelent 1939. évi február hó 1-én. HAS TAR KIRÁLYI SZABADALMI BIRÓSÁfl SZABADALMI LEÍRÁS 11994=4. SZÁM. Vll/j. OSZTÁLY. — JE. 5172. ALAPSZÁM. Erősítőkapcsolás egy vagy több hőelektronos kieütöcsővel, amelyeknek üzemi feszültségeit, különösen a vezérlőrácselőfeszültséget váltóáramú forrásból vesszük* International General Electric Co. Inc., New-York, mint Thompson Browder J., Basking- Ridge, N. J.-i lakos jog-utódja. A bejelentés napja 1937. évi szeptember hó 18-ika. A. E-A.-beli elsőbbsége 1936. évi szeptember hó 19-ike. A találmány erősítőkapcsolás hőelektronos (termiónos) kisütőcsövekkel, amelyeknek üzemi feszültségeit, különösen a vezérlőrács-előfeszültséget és adott esetben 5 az anóda- és más elektródafeszültségekot is váltóáramú forrásból vesszük. Az ilyen erősítőben a vezérlőrács-előfeszültség pozitív félperiódusa alatt az erősítőcső ve. zérlőrácsától annak katódájához rácsáram 10 folyik. Ekkor a bemeneti impedancia, £IZ<£LZ ŰZ erősítő rácsa és a katódája közötti impedancia kicsi. Továbbá ez az áram a rács és a katóda között mindenkor jelenlévő kapacitást feltölti. A vezérlőrács 15 előfeszüllség negatív félperiódusa alatt a kapacitás töltése a vezérlőrácskörben fekvő kapcsolási elemeken, mint pl. a rácslevczetőellenálláson lefolyik és ilyen módon a vezérlőrácson változó feszültséget idéz elő, 20 amely az erősíteni kívánt feszültségre zavarként ráhelyeződik. Mindkét jelenség, mégpedig az alacsony bemeneti impedancia és a vezérlőrács-kaLódakapacitás kisülési árama folytán fellépő zavar nagy mér-25 tékben nem kívánatos. A találmány értelmében ezeket a nem kívánatos jelenségeket úgy kerüljük el, hogy a vezérlőrács és a katóda között elektródát rendezünk el, amelyre a ve-30 zérlőrács-előfeszüllséggel ellentétes fázisú váltófeszültséget viszünk fel. A találmány részletesebb ismertetésére a rajzon fényvillamosáramok erősítésére alkalmas erősítőt ábrázoltunk, amelynél a találmány alkalmazásra kerül. 35. Az (1) katódás és (2) anódás fotocella a (10) ellenállás útján a (4) erősítőcső (7) vezéríőrácsával és (5) katódájával van csatolva. A (4) erősítőcsőben ezenkívül a £8) és (9) rácsok (amelyek közül az utóbbi éfr védőrácsként szerepel) és a (6) anóda foglalnak helyet. Az anódakőrben a (15) ellenállás van, amely egy további 12 kisiitőcsővel a csatolást létesíti. A (4) erősítőcső összes elektródáit váltóárammal tápláL- 45-juk és e célból azok egy transzformátor (13) szekundértekercsének megfelelően választott megcsapolásaihoz vannak kötve, amely transzformátornak (14) primérté-Ivercse váltóáramú forráshoz van kapcsol- 50 va. Hogy a vezérlőrácsfeszültség pozitív félperiódusa alatt rácsáram felléptét és az ezzel együttjáró nem kívánatos jelenségeket elkerüljük, a vezérlőrács és a katóda között fekvő (8) elektróda a (13) sze- 55 kundértranszformálortekercs olyan pontjával van összekötve, hogy ez elektróda feszültsége a vezérlőrácsfeszültséggel mindenkor ellentétes fázisú. Ilyen módon a vezériőrácsfeszültség pozitív félperiódusa 60 alatt a (8) elektródának a katódához képest negatív potenciálja van és ha ez kellően nagy, akkor a vezérlőrács felé menő elektronáramot teljesen elnyomja. A (8) elektróda természetesen hatástalan 65