119928. lajstromszámú szabadalom • Tekercselt cséve

/ Megjelent 1939. évi január hó 16-án. MAGYAR KIRÍEYI SZABADALMI BffiÓSÍ8 SZABADALMI LEÍRÁS 1 19938. SZÁM Vll/g. OSZTÁLY. — S. 16975. ALAPSZÁM. Tekercselt cséve. Österreichlsche Siemens-Schuckert Werke, Wien. A bejelentés napja 1937. évi július hó 16-ika. Ausztriai elsőbbsége 1936. évi július hó 16-ika. Tekercselt csévéket., pl. gerjesztő csé­véket, melyek menetei lapos szalagból vannak, rendszerint négyszögletes cséve­keresztmetszettel szoktak előállítani. Az 5 ilyen csévék különösen külsőpólusú gé­peknél, rosszul idomulnak a gépjárom belső ívéhez. A járom és a csévéknek a járomoldali homlokoldala között holt terek keletkeznek, melyeket hatásos szer-10 kezeti anyaggal nem használhatunk ki. Az ilyen élére állított, lapos szalagból tekercselt csévék hőleadása rendszerint kedvezőtlen, mert a hőleadásnál szerepet játszó felület jóformán kizáróan a kö-15 peny felülete. A meneteket egymástól szigetelő rétegek, a sugárirányú meleg­vezetést a cséve tengelyére megnehezí­tik, míg a cséveszekrény peremei, melye­ket a hűtő levegő tökéletlenül súrol, a 20 melegnek a tengely irányában való le­adását gátolják. Ha a csévét szalagból úgy tekercseljük, hogy annak felülete a cséve tengelyére merőlegesen áll, akkor (különösen, ha a csévék kívül simák) a 35 hőleadás ugyan jobb, azonban a szalag szélességének a görbületi sugárral oly viszonyban kell állania, mely elég ki­csiny ahhoz, hogy a tekercselésnek ezt a módját megengedje. A cséve kereszt-30 metszete ezért rendszerint magasabb, mint amilyen széles és így a pólusok kö­zötti, a tekercselést befogadó terek, kü­lönösen kisebb pólusszámú gépeknél, ugyanolyan rosszul vannak kihasználva, 85 mint a közönséges, lapos szalagból ké­szült csévénél. A csévék ugyan jobban simulhatnak a járom ívéhez, ha azokat lépcsősen megosztjuk, ekkor azonban a cséveszekrényt is járulékosan meg kell osztani, külön kapcsoló összeköttetése- 40 ket kell létesíteni, visszafelé tekercselt cséverészeket és egyéb különleges fogá­sokat kell alkalmazni, ami természetesen a cséve előállítását megdrágítja. Ismere­tesek olyan csévetekercselések is, ame- 45 lyeknél a szögben tört tekercselési tér teljes kihasználása végett a csévét olyan szalagból tekercselték, melynek széles­sége és vastagsága hossza mentén úgy változik, hogy keresztmetszete a szalag 50 minden helyén ugyanaz. Ezzel a hőtorló­dásokat megakadályozzák ugyan, azon­ban az ilyen szalag előállítása különleges munkát igényel és ezért költség szem­pontjából a cséve nem versenyképes. 55 A találmány szerint a csévét a hűlendő felület megnövelése végett, hosszában állandó vastagságú szalagból és pedig élére állított, vagy fekvő helyzetű szalag­ból, folytonosan vagy lépcsősen változó 60 szélességben tekercseljük. Ezzel a csévék­nek legalább is kúpalakú hűtőfelületük van, mely vagy a járom íveltségéhez, vagy a szomszédos csévék alakjához úgy igazodik, hogy nagyobb kihasználatlan 65 terek nem maradnak szabadon, mimel­lett azonban a levegő a hűtendő felüle­tekhez könnyen hozzáférhet és a meleg a hidegebb vasalkatrészekbe is könnyen átmehet. A változó keresztmetszet e meg- 70 oldásnál nem hatékony, mert a legkisebb keresztmetszetű menetek a legjobban hűlnek. A találmány szerinti cséve néhány ki­viteli alakját a rajz ábrái mutatják és- 75 pedig az

Next

/
Oldalképek
Tartalom