119916. lajstromszámú szabadalom • Építőeljárás falazatok előállítására

Megjelent 1931). évi január hó 1 6 (i -án . ; \ MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 119916. SZÁM. VLII/A. OSZTÁLY. — J. 3895. ALAPSZÁM. Építőeljárás falazatok előállítására. Jaruschka Hans kereskedő és líoth Georg- építőmester Wien. A bejelentés napja 1938. évi március hó 1-je. Ausztriai elsőbbsége 1937. évi március hó 3-ika. A falazatok előállításához általában al­kalmazott mészhabarcs meglehetősen nagy víztartalma, különösen pedig a megkötött víz lassú eltávozása, ami hosszú száradási 5 időt jelent, a különböző u. n. száraz épí­tési módokhoz vezet, melyek azonban bő­vebb alkalmazást nem tudtak találni. A találmány olyan eljárás falazatoknak tetszőleges építőelemekből történő előállí­tó tására, mely a műveletek tekintetében tel­jesen megfelel a szokásoknak, amellett azonban a száraz építési módok valamen­nyi előnyét feltünteti. A találmány szerint az egyes építőele-15 mek között, habarcsszerű kötőanyagként, homokból és bitumenemulzióból Vagy kát­rányemulzióból álló, pépszerű 'állapotban felvitt keveréket alkalmazunk. Itt a bitu­menemulzió bizonyos tulajdonságát hasz-20 náljuk ki, melyet eddig csak egy más te­rületen, az útépítésnél értékesítettek oly célból, hogy kőanyagot bitumenréteggel vonjanak be. A Valamely emuigálorral elő­állított bitumenemulziónak, az ü. n. hideg-25 aszfaltnak ugyanis, tudvalevőleg, az a tu­lajdonsága, hogy kőanyaggal érintkezve ki­csapódik, amikoris a bitumen a víztől is­mét elválik. Amint kísérletekből kitűnt, hasonlóan viselkednek a kátránykészítmé-30 nyek emulziói is. Az emulziókat, a talál­mány értelmében, falazatok előállításához habarcs-kötőanyagként alkalmazva, azt a különleges előnyt érjük el, hogy a habarcs az emulzióból származó vizet, a mészha-35 barccsal ellentétben, amely a hozzáadott vizel visszatartja, igen gyorsan leadja és a habarcssávok a fal hézagaiban rendkí­vül gyorsan megszáradnak úgy, hogy a kész épületbe azonnal be lehet költözni. A falazatban a jó bitumenemulziók vala- 40 mennyi előnye érvényesül. így pl. a bitu­men akkor, ha újból víz jut hozzá, ezt nem veszi fel, minek következtében a ha­barcssávok már maguk Is szigetelnek a talajnedvesség, stb. ellen. 45 Minthogy az aszfalt és a kátrány rossz hővezetők, a habarcssávok hő ellen is szi­getelnek. Befalazott farészek rothadásával nem kell számolni és a födémgerendák állandóan szárazon fekszenek fel. A ha- 50-barcs állandóan szívós marad úgy, hogy fali horgokat és szögeket jól lehet beverni. Elmarad továbbá a nedves habarcsrétegek u. n. kifagyása és a vakolat erre visszave­zethető lepattogzása. Az építkezéshez nem' 55-kell vizet beszerezni. A habarcs előállításához a kereskede­lemben kapható bitumenemulziókat, főleg az aszfalt és a kátrány emulzióit használ" hatjuk, aholis az utóbbiakat, ismert sze- 60 rekkel, célszerűen, szagtalanítjuk. A ha­barcshoz, miként a mészhabarcshoz, ke­ményítő adalékokat adhatunk. A felhasz­nált homok (apró sóder, splitt) minősége is teljesen a szokásos alapelvekhez igazo- 65 dik. A találmány szerinti építőeljárásnáil mindenféle építőelemek, így természetes és műkövek, lemezek, stb. 'felhasználhatók. Bitumenes anyagokból álló rétegek al­kalmazása felszálló nedvesség elleni szige- 70' telésül, valamint bitumenes emulziókból álló mázak használata azonos célra, már

Next

/
Oldalképek
Tartalom