119861. lajstromszámú szabadalom • Égési erőgépek ágyazása a járműkeretben

Megjelent 1939. évi jannár hó 16-án. MAGYAR XIRÍLYI SZABADALMI BIRŐSÁ0 SZABADALMI LEÍRÁS 119861. SZÁM. XX/a/2. OSZTÁLY. — D. 4877. ALAPSZÁM. Égési erőgépek ágyazása a járműkeretben. Daimler-Beiiz Aktiengesellschaft cég, Stuttgart-U ntenürJilieiiii. Abejelentés napja 1937. évi február hó 16-ika. Németországi elsőbbsége 1936. évi február hó 21-ike. A találmány égési erőgépek ágyazása a járműköretben, egy vagy több lokozatban utánaengedő ágyak révén. A találmány szerint a motor ama mozgásainak egy 5 része, melyeket a motor a járműkerethez képest végezhet, kicsiny lengési kitéréseken belül szabad vagy megközelítően szabad, míg nagyobb kitéréseknél a motornak a járműikere thez viszonyított mozgá-10 sával gátlóerő szegül szembe. A találmány szerint továbbá a motornak a járműkerethez viszonyított szabad mozgásával, bizonyos határtól kezdve, járulókos szervek szegülnek szembe. A találmány 15 továbbképzésénél a motor szabad vagy megközelítően szabad mozgását az elmozdulási határok elérése után csillapitószeiű szervek fékezik vagy rugalmas szervek fogják fel. 20 Már ajánlották égési erőgépek .utánaengedő ágyazását a járműkeretben oly célból, hogy a járműkerettől és a kocsiszekrénytől rezgéseket távoltartsanak. Az eddig ismertté vált elrendezéseknél a mo-25 tort rendszerint gumipárnákon ágyazzák a keretben. ,A gumipárnákat a motor súlya terheli és járulékosan a reakciónyomaték deformálja. Ismertté váltak továbbá olyan szer ke -80 zetek is, amelyeknél a motor tokja két gumi ágyban támaszkodik meg, melyek közül az egyik a tok mellső oldalán, fent, & másik ágy pedig a motor- vagy közlőülűtok valamely mélyebb helyén van. A 35 két ágyat összekötő vonal az utána engedő felfüggesztésű tömegek súlypontjának közelében halad. Minthogy e két ágy megközelítően a motor hossz-középsíkjában fekszik, a reakciónyomatékot a motor oldalán megerősített emeltyű viszi 40 át a járműkeretre. Az emeltyűt rendszerint ugyancsak gumipárnák támasztják meg a kereten. A lenti rendszabályokkal nem lehetett a motortól kiinduló valamennyi perió- 45 dikus erőt a járműkerettől távoltartani. Kitűnt, hogy például négyhengeres Dieselmotorok kisebb üziemi fordulatszámoknál és üiiiesjáráskor, az utánaengedő ágyazás alkalmazása ellenére, a járműké- 50 rétnek és a kocsiszekrénynek erős és igcil zavaró rezgéseit idézték elő. A találmány ezeket a hátrányokat teljesen vagy részben úgy küszöböli ki, hogy a a*eakciónyom,atékot átvivő emeltyű a 55 motortok kisebb lengési kitéréseinél nem visz át erőt a járműkeretre, hanem megszabott határok között szabadon, vagy megközelítően szabadon mozoghat és hogy erőátvitel az emeltyű révén a járműké- 60 retre csak nagyobb lengési kitéréseknél vagy reakciómozgásoknál következik be. A motor súlyát különböző módön foghatjuk fel, pl. a hosszközépsíkban elhelyezett két ágy segítségével, amint fentebb is • 65 mertettük. Az ágyakat egyszersmind úgy alakíthatjuk ki, hogy ezek a reakciónyomatékot is felvegyék. A vázolt berendezés egyik új hatása az, hogy az a mozgási határ, amelytől 70 kezdve a nagyobb csillapítás bekövetkezik, a két tömeg (motor és járműkeret) mindenkor kölcsönös helyzetével önműködően tolódik el. A motórtok természetesein) a miindanikori reakciónyomaték 75 nagysága szerint más és más helyzetet