119856. lajstromszámú szabadalom • Elektroda könnyűfémek és ötvözeteik fényívhegesztéséhez

Megjelent 1939. évi jann ár hó 16-án . MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 119856. SZÁM. XVI/d. OSZTÁLY. — A. 4:174. ALAPSZÁM. Elektróda könnyűfémek és ötvözeteik fényívhegesztéséhez. Vereinigte Alumínium-Werke Aktiengesellschaft cég", Lautawerk, (Lausitz). A bejelentés napja 1937. évi augusztus hó 24-ike. Könnyűfémek, különösen alumínium fényívhegesztéséhez használt elektródák­kal eddigelé nem sikerült kifogástalan hegesztési varratot húzni. A varratok 5 alapvető hibája a gázfelvételből folyó porozitásúk; ehhez még az a hátrány is járul, hogy az elektródák egyenlőtlen le­égése folytán, gyakran sercegés lépett fel, beégési rovátkák képződtek és az 10 elektródáról leolvadt „fémhernyó" egyen­lőtlen volt. Igen beható kísérleteket igényelt e hibák okának megállapítása, melyeknek megszüntetése nélkül a könnyűfémek 15 fényívhegesztése nem számíthat általá­nos elterjedésre. A kísérletek folyamán kitűnt, hogy a gázfelvétel a magas hő­fokra hevített fém és a környező légkör között benső érintkezés következménye 20 és hogy igen nagy fontossága van ez érintkezés meggátlásának. E célból' az elektródákat ömlesztőszerekkel vették körül vagy töltötték meg és az elektró­dákat burkoló köpenyek főfeladata az 25 alumínium felhevítésekor képződő oxid­hártyák elsalakosítása volt. Az elektró­dát burkoló ömlesztőszerekre azonban más feladatok is várnak; nevezetesen az a rendeltetésük, hogy a fényívet stabili-80 zálják és ionizálják, ütési szilárdságuk­nak kielégitőknek kell lenniök, jó gyul­ladóképesség mellett és a levegőből való vízfelvétellel szemben védelmet kell nyuj­taniok. Végül az oxiddal terhelt, meg-85 dermedt salaknak könnyen eltávolítható­nak kell lennie. Könnyűfémnek fényívvel történő he­gesztésénél lejátszódó folyamatok vizs­gálata alapján megállapítottuk, hogy a bevonattal szemben támasztott mind- 40 ezeket a követelményeket nem elégítheti ki egységes keverékből álló bevonat, mert az oxidok oldásához használt só egy része nedvszívó (higroszkópos). Már pe­dig nedves elektródákkal már a sercegés 45 okozta zavarok miatt sem lehet ki­elégítően hegeszteni, eltekintve attól, hogy az ily elektródáknál végzett hegesz­téskor képződő vízgőz redukálásánál ke­letkező hidrogént az alumínium mohón 50 felveszi. Más keverékek viszont, melyeknél ki­elégítő ütési szilárdság elégséges gyujtó­képességgel párosul, igen nehezen és egyenlőtlenül olvadnak le. Ez okból az 55 elektródaburkolaton kiszögelések, csip­kék keletkeznek, amelyek meggátolják az elektródának a hegesztendő munka­darabhoz közelítését. Ha a burkolat kellőképen hígfolyós, a fémhernyónak lég- 60 beáramlás elleni védelme gyakran nem elegendő, mert az élénk mozgású fényív a salakot igen könnyen leszakítja a meg­ömledt fémről. Már javasoltak kétrétegű köpennyel 65 burkolt elektródákat, mely köpeny belső rétege alacsonyabb olvadáspontú, mint a külső. A rétegösszeállítás e módjával az ismert elektródáknál, melyeknél a burkolat vége kráterszerű volt, nyugod- 70 tabb fényívet óhajtottak kapni, ami sikerült is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom