119843. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ciklopentano-polihidrofenantrén-vázat tartalmazó hidroxi-ketonok izomerizálására és dismutálására

Megjelent. 1939. évi január hó "<í-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI JíIROSAG SZABADALMI LEIRAS 119843. SZÁM. IV/h/2. OSZTÁLY. — O. 1628. ALAPSZÁM. Eljárás ciklopentano-polibidro-fenantrén-vázat tartalmazó hidroxi-ketonok izomerizálására és dismutálására. N. V. Organon cég, Oss (Németalföld). A bejelentés napja 1937. évi június hó 26-ika. Németalföldi elsőbbsége 1936. évi június hó 27-ike. A 3-keton-l 7-hidroxi-szterinszármazé­koknak szintetikus előállításánál az a nehézség merül fel, hogy az e célra hasz­nálandó nyersanyagokban a karbonil-5 csoport a (C1 7 ) szénatomnál, a hidroxil­csoport pedig a (C8 ) szénatomnál fordul elő (pl. dehidroandroszteron), tehát éppen megfordítva, mint a 3-keton-17-hidroxi­szterin-származékokban (pl. tesztoszte-10 ron). A 3 - keton - 17 - hidroxi - származékok (mint pl. tesztoszteron és dihidroteszto­szteron) nemcsak erősebb hatásúak, mint az izomer 3-hidroxi-17-ketonvegyületek 15 (pl. dehidroandroszteron, illetve izoan­droszteron), hanem gyakran még más élettani hatással is rendelkeznek (pl. a vesicula seminalis-ra és a prosztatára). Ezért kerestek és találtak is olyan el-20 járásokat, amelyeknek segítségével ilyen­féle anyagok az izomereikből, illetve a természetben előforduló nyersanyagok­ból előállíthatók, azonban e módszerek bonyolultak és a reakciók kerülő utakon 25 folynak le, mint pl. a hidroxi-eszteren keresztül (Ruzicka, Helv. Chim. Acta 18, 1478, 1935). Most azt találtuk, hogy ezt a reakciót igen egyszerű módon lehet végrehajtani 30 és ezáltal pl. a kevésbé hatásos andro­szteron- és dehidroandroszteron-tipusú 3-hidroxi-17-keton-vegyületeket a hatá­sosabb dihidrotesztoszteron- és teszto­szteron-tipusú 3-keton-17-hidroxi-vegyü-85 letekre átalakítani. Ez az új eljárás abból áll, hogy az izomerizálandó, pl. 3-hidroxi-17-keton­szterin-származékokat, olyan oldószer­ben, amely sem hidroxid-, sem keton­csoportot nem tartalmaz (pl. benzin, 40 benzol, ciklohexan stb.) fémalkoholátok (pl. nátriumetilát, aluminiumizopropiláí, klórmagnézium-trimetiJkarbinol, alumi­niumtrimetilkarbinol — harmadrendű aluminiumbutilát) hatásának tesszük ki, * Ennél a reakciónál az alkoholátokból keletkezett, alacsony molekulasúlyú al­koholokon kívül a 3-hidroxi-17-keton­szterin-származékok aLkoholátjai kelet­keznek, amelyeknek az a tulajdonságuk, 60 hogy afentnevezett indifferens oldószerek­ben nagyrészt izomerjeikké alakulnak át, amelyek azután tisztán, kristályos alak­ban nyerhetők. A reakció a fémalkoholátok olyan kis 55 mennyiségéve), is kivihető, hogy első­rendű vagy másodrendű fémalkoholátok alkalmazása esetén, az ezeknek jelenlété­ben felléphető redukció csupán aláren­delt szerepet játszhatik. Számos esetben 60 célszerű az alacsony molekulasúlyú al­koholokat a reakció kezdetén elpárolog­tatással (pl. vákuumban) eltávolítani, különösen akkor, ha a reakciónál első­rendű vagy másodrendű fémalkoholáto- 65 kat használunk fel. A reakció folyamán keletkeznek ugyan kismennyiségű diol-és dion-származékok is, ezekiől azonban a hidroxiketonok könnyen leválasztha­tók. Lehetséges a reakciót egy bizonyos 70 időpontban megszakítani is, és az így nyert frakciók egyikét (előnyösen har­madrendű-) fémalkoholátok ismételt be­hatásának alávetni. Mielőtt ezen ismételt

Next

/
Oldalképek
Tartalom