119836. lajstromszámú szabadalom • Villamos forrasztókészülék

Megjelent. 1939. évi január hó "<í-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 119836. SZÁM. XVI/d. OSZTÁLY. — K. 14044. ALAPSZÁM. Villamos forrasztókészülék. Kehiig* Róbert kereskedő és Albietz Ottó technikus, Lörrach (Németország). A bejelentés napja 1937. évi augusztus hó 5-ike. Németországi elsőbbsége 1936. évi augusztus hő 6-ik»» A találmány villamos forrasztókészülék, mely két elektródából áll, melyek között az áramkört a forrasztandó munkadarab zárja s melyek egyike csúcsos hegyben végződő, nagy ellenállású vezetőből, pl. 5 szénből, míg a másik az utántolható for­raszból áll. Ismeretesek már oly forrasztókészülé­kek, melyeknél a forrasz a szénelektródá­val érintkezik. Az áramkört ezeknél a 10 készülékeknél ez az érintkezés zárja, nem pedig a munkadarab. Ilyen készülékekkel azonban nean lehet jól forrasztani, mivel a munkadarab a forrasztóanyagot csak ak­kor veszi fel, ha mindkettőnek azonos hő-15 mérséklete van. Ha azonban a forró ón hideg munkadarabra csepeg, úgy azon nem köt. A forrasztási helynek szénelektródá­val való kielégítő felhevítése azért nem lehetséges, mert a szénelektróda csúcsa 20 nem melegszik fel eléggé, miután a for­rasz érintkezőhelyén kilépő áram csak azt a helyet hevíti fel, nem pedig a szénelek­tróda csúcsát. Ha azonban olyan áram­erősséget alkalmazunk, amely a színelek-25 tróda csúcsát is felhevíti, a forraszelek­tróda lefolyik anélkül, hogy a forrasztási hely szükséges hőmérséklete biztosítva lenne. Ezért készítettek oly készülékeket is, 30 amelyeknél az áramkört a munkadarab zárta. A forrasztási hely ekkor mindkét, egymástól elkülönített pólussal érintkezik, melyeket vagy mindkét kézzel kell a for­rasztási helyre szorítani, vagy pedig az 85 egyik pólust egy állványra erősítjük s a munkadarabot a másik pólussal együtt mindkét kézzel rátartjuk. Minden esetben az ily készüléknél a forrasztáshoz minid­két kéz munkájára szükség van. Ezzel szemben a találmány szerinti bé- 40 szülék olyan foggantyúból áll, amelyre úgy a helytálló, nagy ellenállású vezetőből, (pl. szénből) álló és csúcsban végződő elek­tróda, mint a i'orrasztóany ágból való, után­tolható elektróda szorosan egymás mellett, 45 azonban egymással semmiesetre sem érint­kező módon, van ráerősítve. A két, huzal­vagy rúdszerűen kialakítóit elektródák hossztengelyei egymással hegyes szöget zárhatnak be. 50 A rajzon a találmány egyik példakép­peni kiviteli alakját ábrázoljuk és pedig az 1. ábra nézetet, a 2. ábra ugyanazt a főtengely körül 90'­kal elforgatott helyzetben mutatja. 55 Az (a) vezeték egyik szárában az elől csúcsban végződő, (b) szénelektródát hordja, míg a vezeték másik, szigetelt szá­rában az utántolható (c) forraszelektróda foglal helyet. A forrasztóhuzal tartalék- 60 mennyisége a fogantyúban elhelyezett (d) csévére lehet feltekercselve. Hogy munka­közben a forrasztóhuzal könnyen utántol­ható legyen, az (a) vezetéken (e) utánál­lító berendezés van elrendezve, melybe a 65 (c) forrasztóhuzal be van fogva és az (f) fogantyú nyomásával előretolható. Miután a két huzal-, vagy rúdalakú elektróda ten­gelyei egymással hegyes szöget zárnak be, a forrasztóhuzal eltolásával egyidejűleg a 70 két elektróda egymás közötti távolságát is Változtathatjuk anélkül, hogy azok egymás­sal közvetlenül érintkeznének. A forrasztó-

Next

/
Oldalképek
Tartalom