119818. lajstromszámú szabadalom • Villamos megvilágításmérővel egybeépített fényképezőgép

jffegjelewt 1939. évi január hó 3-án. HAGYJU KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 119818. SZÁM. IX/f. OSZTÁLY. TI. 7118. ALAPSZÁM. Villamos megvilágításmérővel egybeépített fényképezőgép. Dr. Iliszdorfer Ödön tisztviselő, Budapest. A bejelentés napja 1934. évi március hó 16-ika. A találmány villamos megvilágííásmérő­vel egybeépített oly fényképezőgépre vo­natkozik, amelynél a megvilágításmérőben fotócella van. 5 Ismeretesek már olyan fényképezőgépek, amelyeknél a fényérzékeny réteg megvilá­gítását befolyásoló szerveket, tehát a zár­sebesség szabályozóját, vagy az objektív fényrekeszét a fényképezőgéppel egybeépí­tő tett villamos megvilágításmérő segélyével állítják be. Ismeretesek oly fényképezőgé­pek is, amelyeknél a villamos megvilágí­tásmérő a fényérzékeny rétegre eső fény­mennyiséget szabályozó, fent nevezett szer-15 vektől függetlenül van elrendezve és csu­pán arra való, hogy a fényérzékeny réteg megvilágítása, illetőleg a fényérzékeny ré­tegre eső fénymennyiségnek beszabályo­zása előtt az alkalmazandó zársebesség, 20 vagy az alkalmazandó rekesznyílás érté­két a megvilágításmérőn leolvassák. Az ismert megoldásoknál a villamos megvilá­gításmérő lényeges alkatrészét képező fotó­cellát vagy a fényképezőgép házában, vagy 25 ezen a házon, vagy az objektív tartóján, vagy az objektív deszkán rendezték el. A találmány lényege abban van, hogy a villamos fénymérő fotócelláját gyűrű­alakban az objektív körül rendezzük el. 30 Ennek a megoldásnak többek között az az előnye, hogy a körgyűrűalakban el­rendezett fotócella a rendszerint szintén körgyűrű alakjában kiképzett sebességsza­bályozó mellett, vagy abban könnyen el-35 rendezhető, anélkül, hogy a géptípus egyéb­ként szokásos méreteit meg kellene vál­thatni Neín szükséges, hogy a fotócella önmagában zárt körgyűrűt képezzen. Bi­zonyos körülmények között elegendő le­het, ha a gyűrűalakú sávot a fotócella 40 csak részben tölti ki. A találmány szerinti fényképezőgép egyik kiviteli alakját a rajz ábrája tünteti fel. A fényképezőgép (1) tokjának elülső oldalfala alkotja a lecsapható (2) objek- 45 tív deszkát, amelynek (3, 4) sínéin az (5) objektívlartó mozog. A (6) ránczsák elülső végénél van a szokásos módon a (7) objek­tív elrendezve, amelyet a gyűrűalakban ki­képzett (8) fotócella vesz körül. (9) az 50 önmagában ismert zársebesség-szabályozó készülék. A (8) gyűrűalakú fotócella körül (10) ernyőzőcsőloldalot rendeztünk el, mely ön­magában ismert módon, ránczsák módjára, 55 összetolható, vagy kihúzható és pl. gumi­ból, vagy (11) rugókkal alátámasztott szö­vetből készült. A csőtoldat alkalmazásának célja, hogy kellő hosszúságban készítve, kihúzott állapotban megakadályozza azt, 60 hogy a (8) fotócellára oldalirányból, te­hát nemi a felvétel tárgyáról jövő fény essék. A csőtoldat kellő méretezésével el­érhetjük azt, hogy a (8) fotócellára csakis az objektív képszöge alatt érkező sugarak 65 esnek, úgyhogy a fotócellát tényleg csak az a fénymennyiség befolyásolja, amely arra a felvétel tárgyáról esik. A találmány természetesen nincsen a rajzban feltüntetett fajtájú fényképezőgé- 70 pekre korlátozva, hanem tetszőleges más rendszerű, tehát ránczsák nélküli kamará­kon, redőnyzáras kamarákon, Leiea-tipu^ú kiskatnarákon, általában tetszőleges fény-

Next

/
Oldalképek
Tartalom