119785. lajstromszámú szabadalom • Bererndezés bukófeszültségek előállítására

Megjelent 1939. évi január hó 2-án. MAGYAR KIHÁLTI SZABADAIMT 119785. SZÁM Vlf/j. OSZTÁLY. — E. 5148. ALAPSZÁM. Berendezés bukófeszültségek előállítására. Allg-emeine Elektricitáts Gesellsehaft, Berlin. A bejelentés napja 1937. évi július hó 22-ike Németországi elsőbbsége 1936. évi július hó 24-ike. Bukófeszültségek előállítására, mint aminőkre pl. a Braun-féle csövekben az elektronsugárnak az idővel arányos kiterítésénél szükségünk van, eddig vagy szaka-5 szosan kapcsolt gázkisütőcsöveket, vagy pedig nagyvákuumú elektroncsöveket dinátron vagy kállirolron kapcsolásban használtak. Gázkisütőcsövek használatánál a maximálisan elérhető frekvencia mintegy 10 100 kHz. Ennek főként az szab határt hogy e csőnek az ionizált, tehát vezetőképes állapotának megszüntetéséhez) bizonyos időre vau szüksége. A nagyvákuumú csöveknél lényegesen nagyobb frekvenciát ér-15 hetünk el, azonban itten nehezen állíthatók elő elegendő nagy amplitúdójú rezgések. Gyakorlatilag a nagyvákuumii csöveknél kapott bukófeszültséget leglöbbnyire erősíteni kell, amikoris az egész elrendezés-20 hez aránylag nagyszámú csövet és kapcsolóelemet kell felhasználni. A találmány olyan elrendezés, melynél a. gázkisütőcsöveknél adódó nagy amplitúdó és a nagyvákuumú csőkapcsolások •25 nál adódó nagy frekvenciák előnyeit egyesíthetjük. A találmány értelmében azt az ismert tényt hasznosítjuk, hogy elektróiiáramot nagyvákuumú csövekben akként erősíthet-30 jük lényegessen, hogy a primer elektronokat olyan elektródára löveljük, melyen nagy számban szekunder elektronok váltódnak ki. A szekunder elektronokat további lemezre ütköztethetjük, úgyhogy azok 35 ujabb szekunder elektronkiváltással megsokszorozódnak. Ha az elrendezést úgy alakítjuk ki, hogy ez a jelenség többször tttegismétlődjék, akkor a primér áramol igftn hagy mértékben tudjuk felerősíteni Effajta elrendezés elektronsokszorozó néven ismeretes és azt sokféléképen, pl. foto-- 10 cellák áramának az erősítésére használják, A találmány értelmében szekunder elektronsokszorozót arra használjuk fel, hogy vele kondenzátort süssünk ki és e kisülés bekövetkeztét pontosan Vezéreljük. 45 A találmányt a rajzokon feltüntetett példaként! kivitelek kapcsán magyarázzuk el részletesebben. Az 1—4. ábrák különböző kivitelek vázlatait mutatják. 50 Az 1. ábrán az (1, 2, 3) és (4) Zworykin-féle szekunder elektronsokszorozó elek-Iródáit jelenti, melyek oly anyagból valók, vagy oly anyaggal vaunak bevonva, mely elektronok felütődésének hatására nagy 55 számú szekundereliektront bocsájt ki. Az (5, 6) és (7) elektródák, melyek a (2, 'áj és (4) elektródákkal viEamosan ileb élnek összekötve, továbbá a rajz síkjára merőleges erővonalú mágneseismezők az (1) go elektródából kivál tott elektronokat akként térítik el. hogy azok a (2) elektródára jutnak; a (2) elektródáról kiváltott eleklrónok a (3) elektródára, az ebből kiváltott elektronok a (4) elektródára jut- 65 nak úgy. amint azt a pontozott vonal jelzi. Az (1, 2, 3) és (4) lemezek között ismert módon a (8, 9) és (10) egyenáramforrások vannak. Az egyenfeszültségeket ugyanabból a forrásból feszültségelosztó 70 közbeiktatásával is vételezhetjük. A találmány 'értelmében a (3) és (4) lemez közzé (11) kondenzátort kapcsoltuk, melyet a (12) ellenálláson át a (10) cgyenáramforrás tölt fel. Avégett, hogy a 75 a kondenzátor feszültségének az idővel arányos növekedését érjük el, a (12) ellen-