119756. lajstromszámú szabadalom • Edény folyadékok eltartására és kimérésére

Megiolent 193í>. évi jannár hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BffiÜSÁS SZABADALMI LEIRAS 119756. SZÁM. X VIII/CL. (XX/F.) OSZTÁLY. — P. 9270. ALAPSZÁM. Edény folyadékok eltartására és kimérésére. Papp László szőlőkezelő Duzs (Tolna m.) A bejelentés napja 1938. február 22-ike. A találmány oly folyadékok, elsősorban borok, mustok és hasonlók eltartására és kimérésére való edény, amely folyadékok a levegő hatására megromlanak, elváltoz-5 nak, eredeti, értékes ízűket, zamatukat elveszítik, amelyeket tehát a levegővel való érintkezéstől meg kell óvni. A találmány szerinti edény lehetővé teszi, hogy belőle a benne levő folyadékot telszéssze^ 10

rinli adagokban, tetszésszerin'i időközökben, részletenként, a folyadékénál magasabb szintben is, kimérhessük, anélkül hogy levegő juthatna a folyadékhoz és hogy nyomógázt vagy valamely segédbc-15 rendezést kellene felhasználni. A találmány szarinti, igen egyszerű és viszonylag olcsó, tetszésszerinti méretekben készíthető edénynek hengeres vagy prizmatikus belső tere van, melybe légmente-20 sen záró, az edényre erősített csavaranyában elforgatható csavarorsótól á ló mozgatószerkezeUel fel és le mozgatható dugattyú illik. Az edényl helytálló fenekénél elhelyezett, elzárható kibocsátónyílás-25 sal látjuk el. Ha ezt az edényt a kérdéses folyadékkal megtöltjük, úgy hogy ez az edény falai, feneke és a mozgatható dugattyú közötti teret hézag nélkül teljesen ki-30 töltse, a folyadék sehol sem érintkezik a levegővel. Az edény kibocsátónyílásának megnyitása és a dugattyú egyidejű megfelelő mozgatása útján pedig tetszésszerinti folyadékmennyiséget vehetünk ki az 35 edényből, anélkül, hogy abba levegő karülhetne, minthogy az edényből mindig csak annyi folyadék folyik ki, amennyi a dugattyú mozgása folytán bekövetkezett térfogatcsökkentésnek megfelel. Ezáltal megkíméljük a folyadékot a levegő káros be- 40 hatásától és ezzel a bort az eoetesedéstől, virágosodástól és megtöréstől, és — ha bor eltartásáról van szó — nagyrészt feleslegessé válik az egészségre ártalmas kénezés, amit eddig azért kellett alkalmazni, hogy 45 a bor a levegő hatására a félben levő (részben kiüríe t) hordókban meg ne eeetesedjék. Lehetővé válik továbbá az -is, hogy erősebb kénezés nélkül is ki lehessen mérni a rothadt szőlőből szűrt boro- 50 kat, amelyek egyébként, a levegő hatására, barna törést kapnának. A találmány szerinti dugattyús edény szivattyúszerű működése következtében, a dugattyúnak szívóértelemben való mozga- 55 tása útján könnyen tölthető meg folyadékkal, még mélyebb szintben levő tartányból, például hordóból is, és mosófolyadék, például víz, ismételt beszívásával és kinyomásával jól öbütheitő is. A du- 60 gattyú nyomóhatása következtében lehetséges továbbá az is, hogy a folyadékot a kiméréskor — az edény kibocsátónyílásával összekapcsolt megfelelő csővezeték útján — az edényénél magasabb szintre 65 szállítsuk. Ennek például vendéglőkben vagy hasonló üzemekben van jelentősége, ahol a találmány szerinti, bort tartalmazó edényt a padlón vagy esetleg padló alatti szintben (pincében) helyezhetjük el, ki- 70 bocsátónyilásához csatlakozó vezetékének végét pedig az asztallap felett vagy más helyen, a kivánt célnak, például poharak, palackok vagy kisebb, találmány szerinti edények megtöltésének, megfelelő magas- 75 ságban rendezzük el. Ezáltal elkerüljük az eddig szokásos nyitott borkimérő edények használatát, amelyekből rendszerint