119713. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fotokatódák előállítására

Meg-jelent 1939. évi január hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI #Ejgj|| SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 119718. SZÁM. VII/J. OSZTÁLY. F. SÍ00. ALAPSZÁM. Eljárás fotokatódák előállítására. Faniswortb Te le vision Incorporated cég-, San Franciscó­ban, California, mint Bernard C. Gardner san franciscoi lak ós jog-utódja. A bejelentés napja 1937. évi augusztus hó 18-ika. A. E. A.-beIi elsőbbsége 1936. évi augusztus hó 18-ika. A találmány eljárás mozaikfelületek, fő­ként pedig áttetsző fotokatódák előállítá­sára, amelynek egyik oldalára fényképet vetítünk, a másik oldalán pedig elektrónok 5 lépnek ki. A találmány értelmében a csőfal egy ré­szét átlátszatlan fémréteggel vonjuk be, majd mindaddig hevítjük, amíg a réteg fényáteresztő nem lesz. Ilymódon még mo­{0 zaikfelület is előállítható. Ezután a ré­teget a szokásos módon alakítjuk. A találmányt a csatolt rajz kapcsán rész­letezzük, amely példaképem megoldási alakként fotocellát tüntet fel. 15 Az (1) cső belsejében (2) anóda és (3) fotoelektromos felület van, amelynek elő­állítását alant írjuk le. Ha a fotokatódát az (A) nyilak irányában megvilágítjuk, akkor alsó oldalán elektrónok szabadull-20 nek fel. Ezeket a (4) feszültségforrásból vett feszültséggel az anódára irányítjuk. A fotoelektromos hártya pl. üveg, kvarc vagy másefféle felületre vihető fel. A rajz szerint a cső falán állítottunk elő csapadé-25 kot. A hártya tulajdonképeni előállítása előtt a kezelendő üvegfelületet levegő vagy vízgőz hatásának tesszük ki, vagy akár vízbe mártjuk Ugy látszik, hogy a keze­lendő felületein vízgőz vagy más gázok 30 bizonyos lerakódása az eljárás kivitele szempontjából kényeges. Kellő okkluziót Ügy is elérhetünk, hogy az üveget a kezelés előtt bizonyos ideig szobahőmérsékleten és nedvesség mellett állni hagyjuk, úgyhogy 35 az üvegfelületben gázok nyelődhetnek el. Az ilyen gázelnyelés azonban az eljárás egyik alant leírandó változatának első mű­veleténél magától is végbemehet. A választott fém, pl. ezüst vékony hár­tyáját valaminő alkalmas módon lecsap- 40 juk az üvegfelületre, pl. oldatból . vegyi úton, mint a tükrök előállításánál szo­kásos, vagy felgőzöléssel. A vegyi eljárás előnyösebb, mert így egyenletesebb bevonat érhető el és bizonyos nedvesség- vagy víz- 45 gőzmennyiség magától is elnyelődik az üvegben vagy a hártyában, ligyhogy ehhez külön műveletek elvégzésére nincs szük­ség. Ekkor az üvegalátétet pl. lánggal mindaddig hevítjük, amíg a hártya kül- 50 seje meg nem változik. Azt találtuk, hogy ilyenkor a réteg ter­mészete megváltozik és a valóságban már nincs jelen tényleges hártya. Az utóbbi helyett nyilvánvalóan különálló ezüst- 55 részecskéket tartalmazó mozaikot kapunk. Erre a következtetésre az a tény vezetett, hogy a felület már nem vezető, áttetsző és interferáló színeket hoz létre. A mikroszkó­pos vizsgálat nem mutatott egyes részecské-60-ket Feltételezzük tehát, hegy az elemek kb. 0.1—0.5 mikron nagyságrendűek. Az ele­mek kölcsönös, távolsága kb. ugyanekkora lehet Feltételezzük, bár nem ragaszkodunk az 65 itt következő magyarázathoz, hogy a hár­tya a hevítés előtt egyenletes és oly ezüst­részecskékből vagy kristályokból áll, ame­lyek kölcsönösen érintik egymást. Ebben az állapotban a hártya átlátszaihlan. Az 70 üveg- és a fémréteg közötti választófelület valószínűleg bezárt gáz- vagy vízgőz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom