119703. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés meghatározott stöchiometrikus összetételű gáz előállítására tüzelőszerek kigázosítása útján, valamint eljárás és berendezés üzemvitelére
Megjelent 1939. évi jannár lió 2-án. MAGYAR KIRÁLYI #EH|| SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 119703. SZÁM. IV/h/1. (II/e.) OSZTÁLY. — D. 4867. ALAPSZÁM. Eljárás és berendezés meghatározott stöchiometrikus összetételű gáz előállítására tüzelőszerek kigázositása ntján, valamint eljárás a berendezés üzemvitelére. Didier-Werke Aktiengesellschaft cév, Berlin-Wilmersdorf és Szigetli Gábor igazgató, Budapest. A bejelentés napja 1937. évi január hó 21-ike. A találmány eljárás kémiai szintézis céljára közvetlenül feldolgozható, meghat ározott stöchiometrikus összetételű gáz előállítására, tüzelőszerek hőkezelése 5 útján. E célra kiindulási anyagokként főleg olyan íiatalabbkoiú tüzelőszerekel alkalmazhatunk, amelyek nem kokszolhatok. Ezeket egyetlen munkafolyamatban alakítjuk át nagyértékíí teimékké. 10 A gázszintézis kiindulási anyagai elsősorban a hidrcgén és a széncxid. Fontos ezért, hogy ballasztanyagoktól lehetőleg mentes kiindulási gázunk legyen, mely hidrogént és szénoxidot a lehető leg-15 nagyobb mennyiségben tartalmaz. Ballasztanyagnak számítanak a szóbanfcrgó esetben nemcsak a C02 és H2 0, hanem szénhidrogének is, mint pl. CH4 , C2 H4 , CmHn stb. A szintézis kiindulási gázától 20 meg kell kívánni továbbá, hogy károsan ható anyagoktól is mentes legyen, vagy ezeket legfeljebb csak igen csekély mértékben tartalmazza. Ilyen károsan ható anyagok legfőkép a kénvegyületek, me-25 lyek a tüzelőszerek hőkezelésekor keletkeznek, nevezetesen a Ha S és a CS2 . Végül a kiindulási gáztól azt is meg kell kívánni, hegy a hidrogén és a szénoxid alkotórészek egy bizonyos meghatáro-30 zott, szabályozható stöchiometrikus viszonyban legyenek egymással. Ilyen gáz előállítására már felhasználtak tüzelőszerekből ismert kigázosító eljárások szerint termelt gázt; ezt azonban 36 előbb átalakításnak, pl. CO-konvertálásnak, CH4 -bontásnak kellett alávetni és károsan ható anyagoktól, pl. H2 S-től, meg kellett tisztítani. A találmány szerinti eljárás szintézis céljaira alkalmas olyan kiindulási gáz előállítását teszi 40 lehetővé, mely már terme lét i állapotában rendelkezik a szintezi?gáztól megkövetelt tulajdonságokkal. Az új eljárás szerint a tüzelőszert, vízgőz hozzáadása mellett, kívülről történő fűtéssel hőkezelés alá 45 véljük, mimellett a tüzelőszert egységes, folytonos folyamatban dolgozzuk fel a kívánt gázzá, míg a kigázosítási maradék (koksz) az egész eljárás hőszüksélgetét fedezi. Az alkalmazásra kerülő tüzelőszer 50 barnaszén, lignit, lángszén, stb lehet. A tüzelőszert, előnyösen apró vagy középnagyságú szemcsékben vagy kisbrikett alakjában, a kigázosító kamrával közvet len összeköttetés ben álló előkezelő- 55 térbe visszük. A tüzelőszer ezen a téren állardó mozgással halad keresztül, majd a kigázosító kamrába jut, melyen szintén folytonos mozgással halad át. A kigázosító kamra alsó részén a tüzelőszer mara^ 60 dékát, mint kokszot, folytonos menetben . eltávolítjuk. Az előkezelőteret kívülről hűtjük. Ez előnyösen a kigázosító kamra fűtésének fáracít füstgázaival történik. Az elckezelőtér fűtése alulról felfelé csök- 65 kenő mértékű. A tüzelőszert, az előkezelőtéren átvezető útján, a beadagolás helyétől kezdve fokozatosan mind magasabb hőfokra hevítjük. A felhevítes kb. 4C0°-ig terjed. A véghőmérséklet értéke azonban 70
