119669. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nagy mértékben fényes üreges testeknek előállítására cellulózatermékekből és más képlékeny anyagokból

MAGYAR KIRÍLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 119669. SZÁM. XVIII/d. (XIII/c.) OSZTÁLY. — C. 4960. ALAPSZÁM. Eljárás nagy mértékben fényes üreges testeknek előállítására cellulózatermékekböl és más képlékeny anyagokból. International Containers Limited cég1

London, mint Dr. Bratringr Kurt, berlini lakós jogutódja. A bejelentés napja 1937. évi május hó 5-ike. Németországi elsőbbsége 1936. évi május hó 7-ike. A találmány üreges testeknek cellulózatermékekböl, pl. lacetilcellulózából me -rítő eljárással való előállítására vonatkozik olyan magvaknak alkalmazásával, 5 melyek különösen átlátszó ós fényes üreges testek gyártását teszik lehetővé, amelyek tehát pl. csiszolt fémiből vagy üvegből vannak. Épen ezeknél a merev anyag alkotta magvaknál a merítéssel képződött 10 celluloza-alaktesteknek az a tulajdonsága, hogy erősen zsugorodnak, mutatkozik különösen hátrányosnak, mert ezek a magvak a zsugorító hatás alatt utánaengedni egyáltalán nem tudnaik, melynek 15 következtében az alaktestet alakjának és jellegének káros befolyásolása nélkül a merítőmagról nem lehet eltávolítani. Ilyen alaktesteket, ha azokat csak csekély falvastagsággal állítják elő, merev üveg-20 magokról eddig csak elforgatással lehetett lehúzni. Javasolták már a merítő mag és az alaktest közé ömleszthető bevonatnak beiktatását vagy -magának a merítőmagnak ömleszthető vagy elgőzösít-25 hető anyagokból vagy vízben oldható sókból való előállítását is. Ebben az esetben azonban a csiszolt ' fémmagoknak vagy üvegmagoknak értékes tulajdonságairól kell nagyrészt lemondani. Ehhez járul 30 még, hogy az ilyen ömleszthető vagy elgőzösíthető anyagok, az alaktest anyaga na,k szerves oldószereiben részben oldhatók vagy az alaktest anyaga az ilyen alkatrészeket magába felveszi. Ezenkívül a 85 magvaknak minden esetben foganatosított újraképzése és a leolvasztás vagy elgőzösíiés is körülményes, drága és nehéz munkafolyamatokkal jár. A találmány abból a felismerésből indul ki, hogy valamely üreges testnek pl. 40 acetiicellulózából való előállítása előtt valamely szilárd magon olyan vékony közbenső réteget állíthatunk ©lő, mely víz együtthatására csekély hőmérsékleten sűrűnfolyós csúsztatószerré alakul át, 45 mely azután az alaktestnek könnyű lehúzását lehetővé teszi. A találmány értelmében például a következőképen járunk el: Valamely tömör, pl. üvegből vagy fémből levő magra, 100 50 g zselatint, 100 g szaharózát, 20 g glicerint ós 800 cm3

vizet tartalmazó oldatnák vékony rétegét visszük fel. Ily módon vékony bevonat képződik, mely néhány perc multán szilárd lakkszerű réteggé dermed. 55 Ha már most az ac et i 1 c e 11 u 1 óz a-al a k te ste t merítéssel ezen a fényes bevonaton állítjuk ©lő, akkor annak legalább olyan tulajdonságai lesznek, mintha azt az üvegvagy fémmagon miagán állítattuk volna 60 elő. Az al aktest a közbenső rétegre felzsugorodik. A közbenső réteget azonban 35— 45 C° hőmérsékleten hőhatással könnyen és gyorsan sűrűnfolyós állapotba hozhatjuk, amikor is az ebben az állapotban 65 csúsztatószerül hat, mely a cellulóza-alaktestnek lehúzását lehetővé teszi. Célszerű, ha a közbenső réteget hőhatásnak 35—40 C° hőmérsékleten vízfürdőben vetjük alá. A csúsztatószernek a magon és 70 az alaktesten visszamaradó részecskéit