119641. lajstromszámú szabadalom • Eljárás felület-bevonó-rétegek előállítására

MAGIAK KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG szabadalmi leiras 119641. SZÁM. IV/h/1. (VHI/c.) OSZTÁLY, - II. 9860. ALAPSZÁM. Eljárás felület-bevonó-rétegek előállítására. Halmos Károly földbirtokos és Polg-ár Andor mérnök, .mindketten Paris. A bejelentés napja 1936. évi július hó 14-ike. Bevonó rétegeket felületeken eddig úgy állítottak elő, hogy a bevonásra való anyagot, vagy annak oldatát felvitték m illető felületre. így pld. festékrétegeket 5 felmázoltak és így keletkezett a kész be­vonó réteg, celluloz-lapokat a felületre fecskendeztek és az oldószer elpárolgása útján keletkezett a kész bevonóréteg. Az ismert bevonórétegek bizonyos oldó-10 szerekben oldhatók, bár ez, a tulajdonság egyes esetekben nem kívánatos. Ugyancsak hátrányos bizonyos célokra való felhasz­nálás eseteiben, ha a bevonóréteg arány­lag alacsony hőmérsékleten pld. 200 C°-on 15 megolvadt. Másrészt nyilvánvaló, hogy bevonórétegekként csupán olyan anyago­kat lehetett félhasználni, amelyek vagy oldódtak, vagy pedig olvadtak, minthogy épen egyik vagy másik tulajdonságuk 20 tette lehetővé a felületre való felvitelt. A találmány szerinti eljárással a bevo­natot alkotó anyagot, magán a felületen állítjuk elő. A keletkező anyag egy plasztikus massza, amely a használatos 25 oldószerekben nem oldódik, hő-, sav- ós lúgálló. Az eljárás szerint a bevonandó felületre egy aldehidet, egy fenolt és egy kondenzáló szert viszünk fel, amikoris sem a felvitel módja, sem a sorrendje nem lé-30 nyeges. A három anyag közül bármelyik kettő egymással keverhető. Mind a három anyagnak, mint az aldehidnek, fenolnak és kondenzáló szernek csupán a bevo­nandó felületen szabad összekerülni, 35 ahol kondenzálás és polimerizálás útján keletkezik a bevonóanyag. Lénye­ges tehát, hogy a felvitel több, legalább bét részletben vagy pedig egyidőben, de legalább két fecskendőből, vagy pedig egy legalább kétnyílású fecskendőből tör- 40 ténjék. Aldehid gyanánt célszerű ciklusos szár­mazékokat használni, pl. benzaldehidet, vagy furfurolt. Használható aa aldehidek oldata is, ha az oldószer a kondenzálás íö tartama alatt elpárologni képes; a kész bevonó anyag ennek ellenére sem fog fel­oldódni az illető oldószerben. Folyékony aldehidek, pl. furfurol közvetlenül hasz­nálhatók. Mint oldó vagy hígító szer, sze- 50 repelhet maga a kondenzáló szer is, pl. vizes sósav oldat. Fenol gyanánt célszerű polifenolt használni, pl. rezorcint. A feno­lokra oldás és hígítás szempontjából ugyanaz áll, mint az aldehidekre. Furfu- 55 rol, mint aldehid használata esetén és 10—30%-os sósav, mint kondenzáló szer használata esetén a kondenzálás a leg­több fenollal, fenolkeverékkel vagy fenol­oldattal pillanatok alatt megtörténik és 60 a keletkező bevonó réteg azonnal száraz és kemény. Puhító anyagok, mint a cellu­lóz lakkoknál itt is használhatók, pl. tri­b 11 tilfoszfát stb. Első példa: fenyőfát bevonunk (ecset 65 vagy fecskendő pisztoly segítségével) koncentrált vizes rezorcin oldattal. Ez­után furíurolba beleteszünk 5%-nyi 25%-os sósavat és azt felvisszük az előbb bevont felületre. A fán pillanatok alatt 70 fekete ebonitszerű réteg keletkezik, amely megvédi vegyi hatások ellen. Második példa: fára két összekapcsolt pisztollyal az egyik nyíláson 11 rész re-

Next

/
Oldalképek
Tartalom