119599. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolás villamos rezgések átvitelére vagy erősítésére

MAGYAR K-ÍRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 119599. SZÁM Vll/j. OSZTÁLY. — T. S703. ALAPSZÁM. Kapcsolás villamos rezgések átvitelére vagy erősítésére. Telefunken Gesellschaft für drahtlose Telegraphie m. I). H., Berlin. A bejelentés napja 1936. évi május hó 7-ike. Németországi elsőbbsége 1935. évi májas hó 9-ike. A találmány kapcsolás villamos rezgé­sek átvitelére vagy erősítésére, amelynél az átviendő rezgések mindenkori erősségétől függően az átvitel mértéke, illetőleg az 5 erősítés foka önműködően változik. Ily kapcsolásokat előnyösen hallható frekven­ciák erősítésére használnak és céljuk, hogy az átvitt rezgések körében a dinamikus kü­lönbözeteket csökkentsék vagy növeljék. io Hanglemezek előállításánál pl. az a fel­adat, hogy egy zenekari műben előfor­duló kb. 1:100.000 arányú hangerőkülönbö­zetek kb. 1:50 arányú értékre csökkenten­dők. Az átviendő leghalkabb és leghango­l í sabb részek amplitúdóinak erre a kb. 1 : 50 arányára azon feltételek alapján jutunk, hogy egyrészt a leghalkabb részeknek is még eléggé ki kel'l emelkedniök a mindig jelentkező,-zavartükörből, másrészt a leg­erősebb részek sem léphetik túl a lemezen a kivezérlés megadott körzetét (horony­szélességét). A reprodukálásnál azonos fel­adat merül fel, t. i. a dinamikailag össze­zsúfolt hanglemezfeljegyzést akként kell 25 reprodukálni, hogy az erősségi különbö­zetek újból megfelelő mértékűek legyenek. Míg tehát felvételkor a hangos részek am­plitúdóit a halk részek előnyére csökken­tettük, reprodukálásnál a hangos részeket 30 a halk részeknél jobban kell erősítenünk. A feladat megoldására ismeretesek oly kapcsolások, amelyeknél az átviendő rez­gések egy részéének egyenirányításával nyert, a közepes amplitúdótól függő sza-35 bályozó feszültség egy vagy több cső erő­sítési fokának az amplitúdóktól függő sza­bályozására használható. Ez akként tör­ténik, hogy a cső vezérlőrácsának vagy az erősítés szabályozására alkalmas más rá­csának rácselőfeszültségét ezzel a szabá- 40 lyozófeszültséggel változtatják. Aszerint, hogy a rácsfeszültség értéke a szabályozó­feszültség növekedésekor pozitívabbá vagy negatívabbá válik, az erősítés mértéke az átviteli rezgések, illetve jelrezgések nö- 45 vekvő amplitúdói részére növekszik vagy csökken. A szabályozófészültség előjelének kellő megválasztásával tehát a dinamikus különbözeteket villamos úton összezsúfol­hatjuk vagy széthúzhatjuk. E célra kü- 50 Ionosén előnyösnek bizonyultak oly kap­csolások, melyekben töbibrácsos csövet ak­ként használnak, hogy a cső egyik vezérlő­rácsára az átviendő rezgéseket, másik rá­csára pedig a szabályozó feszültséget ve- 55 zeük. Ha az elektrodafeszültségek kellő meg­választásával még arról gondoskodunk, hogy az említett két rács közül a katódá­tól távolabb fekvő rács közelében virtuális 60 katóda fejlődjön ki, akkor a szabályozó­rács feszültségének változtatásával a ve­zérlőrácsnak az anódáramra vonatkozta­tott görbéjének meredekségét változtathat­juk. Ez a hatás különösen tisztán jelent- 65 kezik, ha a szabályozó- és vezérlőrács kö­zött pozitív feszültségen tartott rácsot ren­dezünk el és ha a katódától távolabbi sza­bályozó, illetve vezérlőrácsot negatív vagy közel katódfe&zültségen tartjuk. 70 A fent ismertetett, dinamikát szabá­lyozó, illetve a dinamikának torzítását megszüntető kapcsolás működési módja és feladata a nagyfrekvenciájú erősítőknél al~

Next

/
Oldalképek
Tartalom