119540. lajstromszámú szabadalom • Érintkezőelem rádiócsövekhez

Megjelent 1938. évi december hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 119540. SZÁM. Vll/j. (Vll/d.) OSZTÁLY. — M. 10918. ALAPSZAM. Érintkezőelem rádiócsövekhez.; Mendel Alfréd és Kleinmanii Ernő gyárosok Berlin-Lichtenberg. A bejelentés napja 1936. évi december hó 10-ike. Németországi elsőbbsége 1935. évi december hó 14-ike. Hegy a használatos csöveknél, pl. pentodáknál, hexodáknál vagy oktodáknál az elektródák számára a vezetékek érintkezőit a csőtalpban elhelyezhessük, 5 a szokásos dugós peckeket a talp alsó végén elrendezett és a talp szélén oldalt kiugró érintkezőelemekkel helyettesítették. Ez érintkezőelemeket eddig tömör anyagból állították elő, ami azonban 10 nagy nehézségekkel jár, mert hosszuk kb. 5 mm és vastagságuk 2—3 mm. Azonkívül ily érintkezőelemeknél nehézkes az összekötődrótok ráforrasztása, minthogy a forrasztást pákával kell végezni, mert 15 használható mártóforrasztás lehetetlen. E nehézségek kiküszöbölésére bádogdarabból már oly érintkezőelemeket sajtoltak, hogy az érintkezőtestet több bádoglemezből üreges test alakjába haj-20 lították, melynek fenekében a tömöranyagból üreges szegecset húztak ki. A bádogból ily módon előállított érintkezőelemek hátránya, hegy a gyártásnál az anyag igénybevétele rendkívül 25 nagy, miáltal sok selejtes gyártmányt kapunk. E hátrány kiküszöbölésére, javasolták már az érintkezőelemeket sík bádogdarabból úgy kialakítani, hegy varrat-80 nélküli, nyitott üregestest adódik ki, melynek oldalt csatlakozó hevederekből kialakított üreges szegecse van. Hogy ily bádogból alakított érintkezőelemek előállítását még tovább egyszerű-35 sítsük és azokat egyetlenegy sajtolóművelettel előállíthassuk, az érintkezőelemet bádogból sajtolt két félből állítjuk elő, melyek egymásnak tükörképei és melyeknek mindegyike teknőalakú üreges test, melyhez derékszög alatt fél- 40 henger csatlakozik, úgyhogy iiy két rész összefektetve teljesen zárt érintkezőelemet ad érintkezőpofával és arra merőleges üreges szegeccsel. A két érintkezőelemrésznek egyetlenegy elemmé való 45 összetartását azzal érjük el, hogy a hengeres üreges szegecset, mely két félhengerből áll, a csőtalp megfelelő furatába sajtoljuk. Az üreges csövecske átperemezése után az érintkezőelem két részének 50 tökéletes összetartását maga a csőtalp biztosítja. A találmány egy kiviteli alakja, hogy az egymásnak tükörképét alkotó két félrész egyetlenegy bádcgdarabból van ki- 55 sajtolva, rgyhegy a ket félrész egymással összefügg, a szimmetriavonal körül összehajlítva a kész érintkezőelemet adja. Természetes, hogy a kisajtolt testen a félhengeres toldatokkal központosán 60 és ellenkező irányban egy-egy másik kis félhengeres toldat is képezhető ki, melyek a két érintkezőfél összefektetése, illetve összehajlítása után az érintkezőelem fenekén kis hengeres toldatot ad- 65 nak, mely az összekötődrótoknak mártóeljárással való ráforrasztására különösen alkalmas. Mellékelt rajz 1. ábrája a kiterített érintkezőelem- 70 részek felülnézete, melynél az egyik fél a másiknak tükörképe. A 2. ábra az egyik érintkezőelemfél metszete A—B vonal irányában. A