119503. lajstromszámú szabadalom • Álló- és mozgófényképek plasztikus és szines kivetítése és hozzávaló nézőkészülék

MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI RIRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 119503. SZÁM. IX/h. OSZTÁLY. — T. 6083. ALAPSZÁM. Álló- és mozgófényképek plasztikus és szines kivetítése és hozzávaló nézőkészülék. Tarján Ferenc székesfőv. felső keresk. isk. tanár és Czakó Győző rádiótechnikus, Budapest. A bejelentés napja 1937. évi december hó 27-ike. A mozgóképszínházakban bemutatott filmek, bármily művésziek legyenek is, még sem adnak teljes illúziót, mert a tárgyak és a szereplők síkban jelennek meg. 5 A teljes illúzióhoz hiányzik a képek térszerűsége, mélysége, a harmadik dimenzió. A térbeli vagy sztereoszkópikus látás a két szemmel való együttes látáson alapszik. A kéit recehártyán nem keletkezik 10 teljesen megegyező két kép, mert a jobb szem a szemlélt tárgy jobb oldalából, a bal szem viszonit a bal oldalából lát valamivel többet s agyunk a két képet egyesíti, miáltal a szemlélt tárgyról csak egy 15 térszerű, plasztikus képet látunk. Ha az a célunk, hogy plasztikus képet lássunk, a szemnek működését kell utánoznunk, Készítenünk kell tehát kétlencsés felvevögéppel, melynek objektívjei a 20 szem távolságban, kb. 6'A em-nyire vannak elhelyezve, két egyidejűleg felvett képet s ezeket alkalmas módon úgy kell szemlélni, hogy jobb szemünk csakis a jobb szem, bal szemünk csakis a bal szem ré-25 szére felvett képet láthassa, mert csak ez esetben fog a szemlélt kép előttünk plasztikusan megjelenni. Ennek a követelménynek teljesülni kell, mert ©nélkül ninos eredmény. 30 A legnagyobb nehézséget a veitítés okozza. A kivetített film szemléléséhez optikai vagy mechanikai segédeszközre van szükség, hogy a két részképet mindig csak a megfelelő szem számára tegyük 35 láthatóvá. Jelen találmány célja az, hogy az eddig használatos filmvetítőgépek további felhasználásával jussunk eredményhez. A stereoszkópikusan felvett két résznegativfilm összetartozó képkockáit (Ai Bi, Aa 40 Ba, A3 Bs, stb.) közös filmre egymás mellé képezzük (lásd 1. ábra) s együttesen vetítjük ki. A vetítővásznon megjelenő képpárokat egy, a találmány lényegét képező nézőkészülékkel szemléljük. 45 E nézőkészülék (lásd 2. ábra) egy csonkagúlaalakú szekrényke, melynek alapja téglaalap. Fedőlapján, egymástól szemtávolságnyira két szemlélőnyílás (NI NJ) van. Ezek egyike (Ni) mögött a szek- 59 rényke előlapjával, vagyis a csonkagula fedőlapjával 45 fokot bezáró, rögzített, függőleges helyzetű síktükör (Ti) s egy vele szemközt elhelyezett, függőleges tengely (A) körül tetszés szerint elforgat- 55 ható, hasonló síktükör (T2) van elrendezve, melyre a szekrényke túlsó oldalán, vagyis a csonkagúla alapján levő nyíláson (Ni') keresztül érkeznek a kivetített képről érkező fénysugarak. E sugaraik a forgatható 60 tükör (T2

) helyes beállítása mellett a rögzített tükörre (Ti) esnek, hol a kivetített kép megjelenik. A nézőkészülék másik szemlélőnyílásával (N2) szemben, a szekrényke túlsó Oldalán, ugyanolyan s vele 65 födőholyzetben levő nyílás (Na') van. olymódon elrendezve, hogy 0 két nyíláson keresztül a szem szabadon láthatja a kivetített képet. A két szemlélőnyílás felezővonalában egy függőleges, átlátszatlan 70 válaszfal (F) van beépítve, mely a szekrénykét két egyenlő részre osztja. A kivetített sztereoszkópikus részképek egyesítése a következőkép történik. Szemlélés alkalmával a fent leírt néaőkészü- 75 léknél a jolbb szem elé aa (N2) szemlélő-