119492. lajstromszámú szabadalom • Önműködő szerszámgépeken forgácsolható, képlékeny cinkötvözet

MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRAS 119492. SZÁM. XVI/ C. OSZTÁLY. — ÉR. 8433. ALAPSZÁM. Önmfiködő szerszámgépeken forgácsolható, képlékeny cinkötvözet. Georgr von Giesclies Érben cég1

, Breslau. A bejelentés napja 1937. évi június hó 25-ike. Németországi elsőbbsége 1937. évi január hó 5-ike. Rúdanyagnak önműködő szerszámgépeken (szerszámautomatákon) történő megmunkálásánál nemcsak a szerszámok jó tartóssága és az esztergálandó darab 5 felületének jó minősége fontos, hanem ..wJőleg az is, hogy rövid, darabkás forgácsokat kapjunk. A nem-vasfémötvözetek közül csak az Ms 58, az ú. n. automataréz tüntetett 10 fel ilyen tulajdonságokat. Ezt helyette^..sítő, hasonló tulajdonságú üzemanyagok keresése folyamán, egyebek közt, kísérlet""képen a szokásos cinkötvözetek automatákon történő feldolgozására is sor került. 15 Az eredmény azonban teljesen elégtelen volt. E cinkötvözeteket — épúgy, mint a szokásos alumíniumötvözeteket — nem lehet automataréz helyett használni, mert a fürtös, szétterpedt forgács a szerszám 20 és az esztergált munkadarab köré tekeredik és így automatákon a feldolgozást lehetetlenné teszi. Az Ms 58-at helyettesítő üzemanyagnak ugyanazokon a gépeken és azonos metszési feltételek mellett * rövid, darabkás forgácsokat kell adnia anélkül, hogy a munkadarab felületének simasága csökkenne vagy a szerszámok kopása nagyobbá válna, mint automataréz, esetén. t80 Önműködő szerszámgépeken feldolgoz|fc ható cinkötvözet létesítésére irányuló törekvéseink folyamán azt találtuk, hogy í rövid forgácsok elérésére olyan adalékok szükségesek, amelyek folyékony állapot-85 ban cinkkel csak részlegesen elegyednek. Ilyen adalékokként az ólom, tallium és bizmut jön tekintetbe. Az említett fémek hozzáadása a szokásos cinkötvözetekhez — jóllehet az a forgács alakját kedvezően befolyásolta — 40 a kristályközi korrozió szempontjából rendkívül kedvezőtlen eredményt adott. 0,1% Pb vagy Bi hozzáadása a fecskendezett öntvényekhez való ismert cinkötvözethez, (Zinkspritzgusslegierung), 45 melynek tartalma 4% Al, 3% Cu és 0,04% Mg, már több mint 7% hossznövekedést okozott. Meglepő módon 5%-ig terjedő mennyiségű Cu-ot és ólom- vagy bizmutadalékot 50 tartalmazó aluminiummentes és magnéziummentes cinkötvözetek kristályközi korrozió okozta károk nélkül már oly értékes mechanikai tulaj donságokat eredményeztek, hogy azokat iparileg értéke- 55 síteni lehet. Kitűnt, hogy az ólomtartalomnak kb. 3—5%-nak kell lennie, hogy a forgácsképződés fentebb vázolt módosulása bekövetkezzék. Ily nagy ólomtartalom azon- 60 ban a forgácsmentes alakíthatóságot már annyira megnehezíti, hogy a félgyártmány gazdaságos kikészítése, pl. szalagsajtókon, nem lehetséges. Kevésbé kedvezőtlenül hat a forgács- 65 mentes alakíthatóságra a bizmut, melyből már 0,1—1>0% elegendő volt ahhoz, hogy viszont az automatákon egészen rövid forgácsot kapjunk. Ilyen mennyiségű bizmutot tartalmazó rézcinkötvözet 70 képlékenysége és mechanikai tulajdonságai ugyan iparilag értékesíthetők, de nem teljesen kielégítők. A bizmuttartalmú rézcinkötvözethez 0,1—1,0% mangánt adva, meglepő módon sikerül az ötvözet képlékenységét