119479. lajstromszámú szabadalom • Forrasztópáka és eljárás előállítására

• \ MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 119479. SZÁM. X Ví/cl. OSZTÁLY. — 8. 16947. ALAPSZÁM. Forrasztópáka és eljárás előállítására. Siemens & Halske Aktiengesellschaft, Berlin-Siemensstadt. A bejelentés napja 1937. évi június hó 23-ika. Németországi elsőbbsége 1936. évi június hó24-ike. Forrasztópákák teste, vagy a forrasztö­esúes rendszerint vörösrézből van, mely­nek jó a hővezető képessége és amely a forrasszal, pl. horgannyal könnyen be-5 vonható. Vörösrézből készült í'orrasztó­esúcsoknak azonban az a hátrányon, nogy azok már rövid használat után erősen re­vésednek, xígyhogy felületük mechanikai­lag tisztítandó és ezután újból horgany-10 nyal vonandó be. Ennek következménye, hogy az ilyen forrasztócsúesok gyorsan elhasználódnak. Ismeretesek már olyan forrasztópákák. amelyeknél a forrasztótestet vörösréz he 15 lyett revemfentes anyagból készítették. E eélra elsősorban nemes fémek felelnek meg, melyeknek viszont az a hátrányuk, hogy a horganyban könnyen oldódnak, úgyhogy a forrasztótest már aránylag rö 20 vid üzemi használat után ötvöződés kö vet kéziében korrodál. Nem nemes fémek, mint a nikkel, króm, alumínium és fém­ötvözetek:, mint pl. krómnikkel nem revé sednek ugyan, viszont ezek horgannyal 25 vagy egyáltalán nem, vagy csak nehezen vonhatók be, úgyhogy azokat forrasztó­testek anyagaként eddig nem sikerült eredményesen alkalmazni. Mindezen nehézségek oka elsősorban 30 abban van, hogy a két megkívánt tulaj­donság, nevezetesen a forraszanvag jó ta­padása és a levegőben lévő oxigén beha­tásával szembeni érzéketlensége, egymás­nak ellentmondó követelmények. Ezért a 35 találmány szerinti forrasztópákát az ed­digiektől teljesen eltérő alapelven épí­tettük fel. A találmány értelmében a forrasztótcst. vagy a forrasztótest csúcsa úgy van kiké­pezve, hogy azon a forraszt hajszálcsöves 10 erők rögzítik. E végből a forrasztótestet, illetőleg annak csúcsát durva felülettel képezzük ki, melynek közel szivacsszeríí szerkezete van, úgyhogy a forrasz a haj­szálcsöves erő hatása következtében a 45 felületen lévő apró mélyedésekbe — ame­lyek adott esetben mikroszkopikus mére­tűek — behatol és így olyan forrasztótes teken is megmarad, melyek egyébként, te­hát símla felülettel a horganyt önmagu- 50 kon egyáltalán nem, vagy csak igen kis mértékben képesek rögzíteni. Ennek kö­vetkeztében a forrasztótestet, illetőleg an­nak csúcsát nem revésedő anyagból is készíthetjük. A találmány szerinti for- 55 vasztótest szivacsos hatása fokozható az­zal, hogy a forrasztótestet oly fémporból készítjük, amelyet, zsugorítással nagy mértékben lyukacsos (porozms) szilárd testté alakítunk. Éhben az esetben nem- 60 "^ik a forrasztótest külső felülete veszi fel a horganyt, hanem a íhajszálosöives ha­tás következtében a horgany a forrasztó­testen messzemenően áthatol. Az ilyen forrasztótest ugyanis a forrasztáshoz, hasz 65 íiált horganyt szivacs módjára szívja be. Mivel ötvözésre egyáltalán nem, vagy csak igen kis mértékben alkaknais féimet használhatunk 'kiindulási anyagként, fel használhatunk olcsó fémeket. Nevezetesen 70 kitűnt, hogy a forrasztótest igen előnyö­sen elkészíthető nikkelből. A nikkellel r© kon anyagok, vagy azok ötvözetei a tá­masztott követelményeknek szintén jól megfelelnek. 75 A forrasztótestet elkészíthetjük, úgy

Next

/
Oldalképek
Tartalom