119425. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés váltófeszültség amplitudójának és fázisának szabályozására

MAÖYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 1 19425. SZÁM. VII/ j. OSZTÁLY. — T. 5937. ALAPSZÁM. Kapcsolási elrendezés váltófeszültség amplitúdójának és fázisának szabályozására Telefuiikeu Gesellschaft für drahtlose Telegraphie m. b. H.. Berlin. A bejelentés napja 1937. évi május hó 4-ike. Németországi elsőbbsége 1936. évi május hó 6-ika. A nagyfrekvenciájú áramok technikájában, különösen egyes modulációs berendezéseknél szükség van arra, hogy a nagyfrekvenciájú feszültség amplitudó-5 ját és fázisát adott értékekre beállítsuk. A találmány oly kapcsolási berendezés, miely e célra alkalmas és könnyen kezelhető, úgy hogy a kimenőfeszült&ég emplitudója és fázisa állandó bemenőieszült-40 ség mellett egymástól közel függetlenül állítható be. A gyakorlatban előforduló esetekben elegendő, ha amplitudószabályozás esetén a fázis százalékos változásai az emplitudó százalékos változásaival 15 szemben kicsinyek és ha a fázis szabályozásakor az amplitúdó százalékos változásai a fázis százalékos változásaival szemben kicsinyek. Ezt a feladatot a találmány értelmiében két oly látszólagos ellenállás 20 egy-egy kondenzátorának elállításával oldjuk meg, mely látszólagos ellenállások soros kapcsolásába az adott feszütséget vezetjük. A találmány egyik példakénti kiviteli 25 alakját a rajz, 1. és 2. ábrái mutatják. Az 1. ábrában az I látszólagos ellenállás (Hl) ohmos ellenállást és ezzel párhuzamosan kapcsolt (Cl) szabályozható 30 kondenzátort tartalmaz. A II látszólagos ellenállás (R2) oihmos ellenállásból és ezzel sorosan kapcsolt (L) fojtótekercsből és ugyancsak sorosan kapcsolt szabályozható (C2) kondenzátorbél áll. Az adott ál-35 landó nagyfrekvenciájú feszültséget az (a) kapcsokhoz vezetjük, míg a szabályozott feszültséget a (b) kapcsokról veszszük le. Annak igazolására, hogy az 1. ábrában feltüntetett kapcsolási elemek helye® mé- 40 retezése mellett az amplitúdónak és a fázisnak egymástól független beállítása lehetséges, a 2. ábrában feltüntettük a berendezés feszültségi diagramját. A készülék működésének vizsgálatát a II el- 45 lenálláson kezdjük. Az (R2) ohmos ellenálláson, az (L) fojtótekercsen és a (02) kondenzátoron ugyanaz az áram folyik át. Egyrészt az ellenálláson, másrészt a fojtótekercsen és a kondenzátoron kelet- 50 kező, a 2. ábrában, (R2, L) és (02) vektorokkal jelölt feszültségesések egymásra míerőlegesek. A (02) vektor (B) végén oly feszültségi vektort kell rajzolnunk, amely megfelel az egymással párhuzamosan 55 kapcsolt (Rl) és (01) kombináción létesülő feszültségesésnek. Ezt a feszültségesést grafikusan a legegyszerűbben azzal kapjuk, hogy az (Rl) és (01) vektorokat a (02) vektor végpontjára visszük fel, 60 innét az (Rl) átmérővel félkört rajzolunk és az (Rl) és (Cl) vektorok végpontjait egymással összekötjük. Ennek az összekötő vonalnak a félkörrel való (E) metszéspontja annak a vektornak a vég- 65 pontja, amely az (Rl, Cl) párhuzamosan kapcsolt elemieken létesülő feszültségesésnek felel mieg. Az (R2) vektor (A) kezdőpontját ás a fent említett (E) pontot egymással összekötő egyenes az (a) kapcso- 70 kon uralkodó bemenőfeszültség vektora. A példaként felvett esetben választott