119424. lajstromszámú szabadalom • Berendezés különböző energiatartalmú két jel amplitudójának, különösen repülőgépek irányvevőinekkimenőkörében fellépő jeleknek látható összehasonlítására

MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 119424. SZÁM. VH/j., (V/h), OSZTÁLY. — T. 5930. ALAPSZÁM. Berendezés különböző energiatartalmú két jel amplitúdójának, különösen repülő­gépek irányvevőinek kimenőkörében fellépő jeleknek látható összehasonlítására. Telefunken Gesellschaft fttr drahtlose Telegraphie m. I). H., Berlin. A bejelentés napja 1937. évi április hó 23-ika. Németországi elsőbbsége 1936. évi április hó 27-ike. A találmány berendezés két külön­böző energiatartalmú jel amplitúdóinak összehasonlítására. Sok esetben kívánatos, hogy két jel 5 amplitúdóját oly műszer segélyével hason­lítsuk össze, amelynél az összehasonlítás eredménye látható. Ez a feladat pl. repülőgépek irányzóberendezésénél merül fel. E berendezéseknél két egymást rész­iében átlapoló, nagyfrekvenciájú sugár­diagrammot egy irányított és egy nem irányított antennával adnak. \agy az irányított, vagy a nem irányított anten­nát szakaszosan, meghatározott ütemben 15 átkapcsolják. Hogy a két diagramm által meghatározott irányban létesített vek­torok amplitúdóit egymással összehason­líthassuk, a nagyfrekvencia oldalán lévő két antenna egyikének átkapcsolásával 20 szinkron a kisfrekvencia kimenőkörét - azonos ütemben kapcsolják át. Ha tehát a nagyfrekvenciáj ú diagrammot, az (e-t) ütemben kapcsolják át, úgy a kisfrek­vencia kimenőkörét is azonos ütemben 25 kell átkapcsolni. Az összehasonlítás ered­ményét láthatóvá tevő mérőműszer ehhez a második átkapcsolóhoz van csatlakoz­tatva és a kívánt irányt folytonosan mutatja. Fennáll természetesen az a fel-30 tétel, hogy az a két jel, amelynek ütemé­ben az átkapcsolás lefolyik, ugyanakkora energiákat tartalmazzon. Az 1. ábrában az iránykereső vevő kimeneti feszültségét grafikusan ábrázol-35 tuk arra az esetre, hogy a két antennát az (a) és (n) betűk ütemében kapcsoljuk át. Mivel a (t) vonal fölött és (e) vonal alatt fekvő jelzések egymással egyenlők, ha a vevő kerete minimum helyzetben van, azok a jelzések minden további íO intézkedés nélkül láthatókká is tehetők, ha a kettőnek energiatartalmát egy­mással összehasonlítjuk. Más azonban az eset akkor, ha, amint azt a 2. ábrában tüntettük fel, az át- 45 kapcsolásra az (e) és (t) betűket használ­juk fel. Emellett a (t) betűnek energia­tartalma lényegesen nagyobb, úgyhogy a láthatóvátétel különös intézkedések nélkül nem lehetséges. 50-A találmány értelmében két jelzés összehasonlítása végett nem azok ener­giáinak különbségét, hanem amplitúdóik különbségét mérjük, vagyis a 2. ábra szerint (Ax ) és (A2 ) amplitúdók közötti 55 különbséget állapítjuk meg. A találmány lényegét a 3. ábra kapcsán magyarázzuk. A (T) transzformátoron és a (G) egyenirányítón át a két egymással összehasonlítandó jelzést a (W) ellen- 60' állásba vezetjük. A (G) egyenirányító egyenirányítja azt a hangáramot, amely­lyel a jelzéseket moduláljuk és a (W) ellenálláson olyan feszültség uralkodik, amely megfelel a 2. ábrában feltüntetett 65 jelzés görbéjének. Az ellenálláson uralkodó feszültségeket az (U) átkapcsolóval a két (Cj) és (C2 ) kondenzátorra a két jelzés váltakozásá­nak ütemében kapcsoljuk. A két konden- 70-

Next

/
Oldalképek
Tartalom