119369. lajstromszámú szabadalom • Csapágy, keringő és alsó kenéssel, különösen sínjárművekhez

IA8TAR IISÍLTI ^^^^ SÍABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 119369. SZÁM. V/e/l. (V/l>.) OSZTÁLY. — A. 4200. ALAPSZÁM. Csapágy, keringő és alsó kenéssel, különösen sínjárművekhez. Achslag-er-Syiidikat cég', Berlin. A bejelentés napja 1937. évi december hó 7-ike. Németországi elsőbbsége 1936. évi december hó 29-ike. A találmány csapágy, keringő és alsó kenéssel, különösen sínjárművekhez. Ismeretesek már keringő és alsó kenésű oly csapágyak, melyeknél a kenőanyagot 5 kenőlemezek vagy kenőpárnák, avagy külön alsó kenőcsészék közvetítésével vezették a tengelycsaphoz. Az ily berendezések azzal a hátránnyal jártak, hogy a tengelycsap rövid elforgásainál, 1° mint amilyenek pl. a jármű indítási lökésénél fordulnak elő, a kenőanyag egyáltalán nem, vagy legalább is nem kielégítő mennyiségben jutott a tengelycsaphoz, amikoris tehát nem voltak meg 15 a szükséges kedvező súrlódási viszonyok. Ezt a hátrányt hatásosan küszöböli ki a találmány, melyet a tengelycsap alsó oldalához rugónyomás alatt szoruló oly kenőszerkezet alkalmazása jellemez, mely 20 hengeresen alakított, kenőcsészéül szereplő középrészből és két, ehhez oldalt csatlakozó, a tengelycsappal párhuzamos, a kenőanyagot gyűjtő és a tengelycsaphoz vezető, teknőszerű tartályból áll. 25 Hogy a találmány szerinti kenőszerkezet a fellépő tengelylökéseket követhesse, célszerű, ha azt rugónyomás szorítja a tengelycsap alsó oldalához. Különösen előnyös, ha erre a célra kúpos csavar-30 rugót alkalmazunk, melyet egyik végével a kenőszerkezeten, másik végével pedig a csapágytok fenekére felfekvő rugótartón erősítünk meg. A két teknőszerű tartály, melyek a kenőcsészéül 35 szereplő középrész két oldalához csatlakoznak, a kenőanyagot felveszik és azt túlfolyatással adják át a tengelycsapnak, úgyhogy a tengelycsap a legkisebb elfordulásnál is azonnal kielégítő mennyiségben kap kenőanyagot. Egyébként az 40 ismeretes szállítószervvel szádított kenőanyagot tetszőleges módon vezethetjük a teknőszerű tartályokba. így azt pl, a felső csapágycsésze külső kerülete mentén vezethetjük és onnan folyathatjuk 45 a teknőalakú tartályokba, vagy pedig mindjárt a szállítószervről, lekaparó szerkezetekkel szedhetjük le, melyek a tokfedélben is elhelyezhetők és azután a kenőanyagot magában véve ismeretes 50 vezetéken át a teknőalakú tartályokba, vagy azoknak erre a célra alkalmazott kinyúló részeibe vezethetjük. Hogy a kenőanyagnak a teknőalakú tartályokban elfoglalt szintje a tengely- 55 csapnak mindig bőséges olajozását biztosítsa, a találmány szerint a tartályok oldalsó határoló falainak külső, felső szélei magasabbra érnek, mint a kenőanyagot a tengelycsaphoz vezető túl- 60 folyató élek legmagasabb pontja. Ezzel a szerkezeti alakítással elérjük, hogy a gyüjtőtartályokban nagyobb olajkészlet létesül, mely a tengely azonnali kenéséről az említett rövid elforgásnál és cse- 65 kély fordulatszámnál is megbízhatóan gondoskodik és a kenést legalábbis addig tartja fenn, míg a szállítószervvel újból szállított kenőanyag nem jutott a teknőalakú tartályokba. 70 A találmány továbbképzése szerint a túlfolyó éleknek a középrészükön van a legkisebb túlfolyási magasságuk, a végrészek irányában pedig ferdén felfelé