119343. lajstromszámú szabadalom • Kézigránátok gyujtószerkezete
MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 119343. SZÁM. XIX/c. OSZTÁLY. — H. 9809. ALAPSZÁM. Kézigránátok gyújtószerkezete. Magyar Királyi Kincstár, Budapest. A bejelentés napja 1936. évi május hó 5-ike. A találmány kézigránátokhoz való gyújtószerkezet, mely az eddig ismert szerkezetektől lényegesen különbözik abban, hogy míg ezeknek a csappantyúja 5 és az ütőszege a gránát középvonalában állandó viszonylagos helyzetben voltak, addig a találmány értelmében az ütőszeg mindaddig, ameddig a dobási biztosíték a gránátból el nem távozott, a csappan-10 tyúhoz viszonyítva központon kívüli helyzetben van és csak a teljes kibiztosítás után helyezkedik el a csappantyúval szemben. Ha a gránát ebben a helyzetben felütődik, akkor az ütőszeg és a csap-15 pantyú viszonylagos elmozdulása folytán a gránát robbanása bekövetkezik. Előfordulhat azonban az is, hogy a gránát valamely oknál fogva, pl. az ütődés elégtelensége következtében vagy más körül-20 mények folytán nem robban fel. Ezért az eddig ismert kézigránátoknál is úgynevezett vakreteszelésről gondoskodtak. A találmány értelmében ezt a vakreteszelést ugyancsak azzal érjük el, hogy 25 a felcsapódást követően az ütőszeg a csappantyútól eltávolodik és ismét a csappantyúhoz képest központon kívüli helyzetbe jut. Az ütőszeg célszerűen a gránátban 30 forgathatóan ágyazott kétkarú emelő, mellyel az ugyancsak kétkarú vakreteszemelő működik együtt. Az ütőszeget alkotó kétkarú emelő elreteszelt helyzetében egyrészt a dobóbiztosítékon, más-35.részt a csappantyú tokjának lejtős felületén fekszik fel. Az ütőszegemelőt rugó törekszik ebben a helyzetben tartani. Az ütőszegemelővel együttműködő vakreteszemelő a biztosított helyzetben az ütőszegemelőn alkalmazott ütközőn fekszik 40> fel. Kibiztosítás után a rugó az ütőszeget elforgatja. Ugyanekkor az ütőszegemelőnek az ütőszeggel ellentétes vége ütközően akad meg, melynek helyzetét úgy szabjuk meg, hogy ebben a helyzet- 45: ben az ütőszeg a csappantyúval szemben helyezkedjék el. Közben az.ütőszegemelő, a már említett ütközőjénél fogva, a vakreteszemelőt is magával vitte. Ennek az emelőnek a helyzetét egyrészt az ütő- co szegemelőn lévő ütköző, másrészt az szabja meg, hogy a vakreteszemelőnek az ütközővel együttműködő karral ellentétes karja a csappantyútokon megakad. Ebben a helyzetben felcsapódáskor az 55, ütőszeg és a csappantyú egymáshoz képest elmozdulhatnak és a gránát felrobbanását előidézhetik. Ha a gránát nem robbant fel, akkor az ütőszeget annak rugója a csappantyútól 601 eltávolítja és egyben forgáscsapja körül elforgatja. Közben a vakreteszemelő az ütőszegen lévő ütközőből kikapcsolódik, úgyhogy az ütőszegemelő és a vakreteszemelő kapcsolódása az ütőszeg vissza- 65-mozgását nem akadályozza meg. Az említett kapcsolódás oldása után az ütőszeget rugója az ütőszegemelő forgáspontja körül annyira elforgatja, hogy az ütőszeg a csappantyúhoz képest újra köz- 70< ponton kívüli helyzetbe jut és ebben a helyzetben véglegesen rögzítve marad. A találmány szerinti gyújtószerkezetnek még egyéb új jellemzői is vannek, melyek az alábbi leírásból tűnnek ki.
