119306. lajstromszámú szabadalom • Folyadékhűtésű, nagynyomású villamos fémgőzkisütőlámpa

Mesrielent 1938. évi november hó 2-án. MAGIAK KIRÁLY] SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 119306. SZÁM. Vll/h. (Vll/e.) OSZTÁLY. — T. 5842. ALAPSZÁM. Folyadékhűtésű, nagynyomású villamos fémgőzkisütőlámpa. Patent-Treuhaiid-Gesellschaffc fiir elektrische Glühlampen m. b. H. cé^ Berlin. A bejelentés napja 1936. évi november hó 21-ike. A találmány olyan, hűtőfolyadékban elhelyezett, nagynyomású villamos fém­gőzkisütőlámpákra, különösen higany­gőzlámpákra vonatkozik, amelyeknek 5 üzemi nyomása 10 atmoszféránál na­gyobb. Ezeknek a folyadékhűtésű, nagy és igen nagy nyomású gőzlámpáknak igen nagy a fénytermelési hányaduk és rendkívül nagy a világitósűrűségük, ami 10 különösen vetítési célokra és fényszórók­hoz előnyös. Ezeknek az ICO—1GC0 Volt égési feszültségű lámpáknak az üzemé­nél azonban kitűnt, hogy a rendszerint használt hűtőfolyadékoknál, különösen 15 hűtővíz használatánál, az áramhozzá­vezetődrótokat, amelyeket a hűtőfolya­dék ugyancsak körülvesz, különösen a kisütőedény beforrasztási helye közelé­ben, elektrolízis jelenségek megtámadják 20 és gyakran már rövid üzemi idő után elpusztítják. Abból a felismerésből kiindulva, hogy az elektrolízis okozta áramveszteség csu­pán elenyészően csekély és hogy az elek-25 trolízis csupán akkor káros, ha a viszony­lag vékony áramhozzávezetődrótokon lép fel, a találmány szerint a csővégekből ki­lépő áramhozzávezetéseket a hűtőfolya­dékkal szemben a csővégekre tömítően 30 felhelyezett és az áramhozzávezetésekkel villamosan összekötött fémkúpakokkal leernyőzzük. Ha az áramhozzávezetéseket és a i csővégeket így lefedjük, akkor az 135 elektrolízis az érzékeny áramhozzáve­í zetődrótokat nem sértheti meg, mert I a hűtővíz az áramhozzávezetődrótok­kal nem érintkezik. Ebben az esetben a lámpaedény beforrasztási helyének túlságos felmelegedését is elkerüljük, 40 mert a fémkupakok nagy felületen érint­keznek a hűtővízzel és a csővégek­ről, valamint a beforrasztási helyek­ről erőteljes hőelvezetést tesznek lehe­tővé. Ennek a hőelvezetésnek a mérté- 45 két a fémkupak belsejét kitöltő, többé vagy kevésbé jó hővezető anyagok cél­szerű megválasztásával könnyen változ­tathatjuk és azzal a kisütőcső szerkezeté­hez alkalmazkodhatunk. Ha a lámpa 50 üzeme közben az elektródaedényben a hőfejlődés különösen nagy, akkor a cső­végre helyezendő fémkupakokat célsze­rűen tömör fémtestekként alakítjuk vagy pedig az üregesen alakított, előnyösen 55 vastag fallal készített fémkupakokat jó hővezető fémmel, pl. ólommal töltjük ki. A hőelvezetést a csővégeken és ezzel az elektródaedényeknek és különösen be­forrasztási helyeiknek a hőmérsékletét, 60 bizonyos mértékben, úgyis beállíthatjuk, hogy a fémkupakokat többé vagy ke­vésbé erősen toljuk az elektródaedé­nyekre. Némely esetben előnyös, ha a fém- 55 kupak és az elektródaedény közötti gyűrű alakú hézagot a célnak megfelelő tömítő­anyagokkal lezárjuk, hogy a hűtőfolya­déknak a fémkupakok belsejében lévő áramhozzávezetődrótokkal való érintke- 70 zését megakadályozzuk. Az új lámpánál a fémkupakok felüle­tén fellépő elektrolízis nem hátrányos, mert a csekély elektrolitos fémelszállítás

Next

/
Oldalképek
Tartalom