119306. lajstromszámú szabadalom • Folyadékhűtésű, nagynyomású villamos fémgőzkisütőlámpa

Mesrielent 1938. évi november hó 2-án. MAGIAK KIRÁLY] SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 119306. SZÁM. Vll/h. (Vll/e.) OSZTÁLY. — T. 5842. ALAPSZÁM. Folyadékhűtésű, nagynyomású villamos fémgőzkisütőlámpa. Patent-Treuhaiid-Gesellschaffc fiir elektrische Glühlampen m. b. H. cé^ Berlin. A bejelentés napja 1936. évi november hó 21-ike. A találmány olyan, hűtőfolyadékban elhelyezett, nagynyomású villamos fémgőzkisütőlámpákra, különösen higanygőzlámpákra vonatkozik, amelyeknek 5 üzemi nyomása 10 atmoszféránál nagyobb. Ezeknek a folyadékhűtésű, nagy és igen nagy nyomású gőzlámpáknak igen nagy a fénytermelési hányaduk és rendkívül nagy a világitósűrűségük, ami 10 különösen vetítési célokra és fényszórókhoz előnyös. Ezeknek az ICO—1GC0 Volt égési feszültségű lámpáknak az üzeménél azonban kitűnt, hogy a rendszerint használt hűtőfolyadékoknál, különösen 15 hűtővíz használatánál, az áramhozzávezetődrótokat, amelyeket a hűtőfolyadék ugyancsak körülvesz, különösen a kisütőedény beforrasztási helye közelében, elektrolízis jelenségek megtámadják 20 és gyakran már rövid üzemi idő után elpusztítják. Abból a felismerésből kiindulva, hogy az elektrolízis okozta áramveszteség csupán elenyészően csekély és hogy az elek-25 trolízis csupán akkor káros, ha a viszonylag vékony áramhozzávezetődrótokon lép fel, a találmány szerint a csővégekből kilépő áramhozzávezetéseket a hűtőfolyadékkal szemben a csővégekre tömítően 30 felhelyezett és az áramhozzávezetésekkel villamosan összekötött fémkúpakokkal leernyőzzük. Ha az áramhozzávezetéseket és a i csővégeket így lefedjük, akkor az 135 elektrolízis az érzékeny áramhozzáveí zetődrótokat nem sértheti meg, mert I a hűtővíz az áramhozzávezetődrótokkal nem érintkezik. Ebben az esetben a lámpaedény beforrasztási helyének túlságos felmelegedését is elkerüljük, 40 mert a fémkupakok nagy felületen érintkeznek a hűtővízzel és a csővégekről, valamint a beforrasztási helyekről erőteljes hőelvezetést tesznek lehetővé. Ennek a hőelvezetésnek a mérté- 45 két a fémkupak belsejét kitöltő, többé vagy kevésbé jó hővezető anyagok célszerű megválasztásával könnyen változtathatjuk és azzal a kisütőcső szerkezetéhez alkalmazkodhatunk. Ha a lámpa 50 üzeme közben az elektródaedényben a hőfejlődés különösen nagy, akkor a csővégre helyezendő fémkupakokat célszerűen tömör fémtestekként alakítjuk vagy pedig az üregesen alakított, előnyösen 55 vastag fallal készített fémkupakokat jó hővezető fémmel, pl. ólommal töltjük ki. A hőelvezetést a csővégeken és ezzel az elektródaedényeknek és különösen beforrasztási helyeiknek a hőmérsékletét, 60 bizonyos mértékben, úgyis beállíthatjuk, hogy a fémkupakokat többé vagy kevésbé erősen toljuk az elektródaedényekre. Némely esetben előnyös, ha a fém- 55 kupak és az elektródaedény közötti gyűrű alakú hézagot a célnak megfelelő tömítőanyagokkal lezárjuk, hogy a hűtőfolyadéknak a fémkupakok belsejében lévő áramhozzávezetődrótokkal való érintke- 70 zését megakadályozzuk. Az új lámpánál a fémkupakok felületén fellépő elektrolízis nem hátrányos, mert a csekély elektrolitos fémelszállítás