119300. lajstromszámú szabadalom • Lépcsős kivágású, hiányjelzős kartoték
Megjelent 1938. évi november lió 2-án. MAGIAK KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 119300. szám. IX/a/b. OSZTÁLY. — 11. 736*0. ALAPSZÁM. Lépcsős kivágású, hiányjelzős kartoték. Reukey és Társai kft. céj*-, Budapest. A bejelentés napja 1937. évi december hó 16-ika. Ismeretesek az olyan kartotékok, amelyeknél az egyes kartotéklapok egymáshoz képest vízszintes irányú lépcső alakjában vannak elrendezve. Az ilyen kartotékok 5 azzal a hátránnyal jártak, hogy a teljes kartoték sok esetben érezhető tű Ínagy helyet igényelt, hasonlóképpen az azt befogadó szekrény nagy térigényű és ennélfogva aránylag költséges is volt. Ezért 10 javasoltak már olyan kartotékokat is, amelyeknél nem az egyes kartotéklapokat helyezték el egymáshoz képest vízszintes irányú lépcső alakjában, hanem azokat egymás mögött, egymást fedő helyzetben 15 alkalmazták, és csupán — rendszerint felső részükön —• egymáshoz képest lépcsőzetesen vágták ki. Más szóval nem az egyes lapok, hanem csak azoknak kivágásai követték egymást vízszintes lépcső 20 alakjában, maguk a lapok azonban, amint említettük, egymást fedően sorakoztak egymás mögé. így ugyan tényleg sok helyet takarítottak meg, azonban ha hasz■ nálat közben egy vagy több kartotéklapot 25 a teljes kartotékból kiszedtek, ez a. (később pótlandó) hiány a teljes kartotékban látható módon nem mutatkozott. Ez a hátrány akadályozta, hogy a lépcsős elhelyezésű lapokból álló kartotékok helyett, 30 az egyébként gazdaságosabb, lépcsős kivágású lapokból álló kartotékokat általánosan alkalmazhassák. A szóbanforgó hátrány a. lépcsős elhelyezésű kartotékoknál azért nem mutat- 35 kozott, mert ezeknek úgynevezett hiányjelzői voltak. Nevezetesen mindegyik lapnak a teljes kartotékban látható csíkján és/vagy a lapnak ezen csík melletti mezején pl. vastag vonásból álló hiányjelzőt vagy hiányjelzőket alkalmaztak. Volt* áo olyan megoldás is, amelynél az egyes lapoknak a teljes kartotékban látható csíkján nem volt hiányjelző, ellenben az ezen csík melletti egész felső mezőn hiány jelző (esetleg szaggatott) hosszvenás vo- 45 műt végig. így azután egy vagy több lap kiszedése esetén a hiányt a teljes kartotékban látható módon, világosan meg lehetett állapítani. Az utóbb említett megoldás szerinti kartoték előállításához az 50 egyes lapokat egységesen úgy nyomtatták. hogy az egyes lapoknak a teljes kartotékban láthatónak szánt csíkját szabadon hagyták, az emelletti mezőre pedig hiányjelzőt vagy végigvonuló hiányjelző- 55 sort nyomtattak. Mikor ugyanezt az egységes nyomtatást a lépcsős kivágási! kartotékra. alkalmazták, kitűnt, hogy a lép csőzeta« kartotékok említett látható csíkja és a mellette lévő mező közötti, a hiány- 60 jelzés szempontjából fontos különbözőség, a lépcsőzetes kivágások folytán eltűnvén, a szóbanforgó hiányjelzés megszűnt. A találmány azon a felismerésen alapszik, hogy hatékony hiányjelzés a lépcső- 65 zetes kivágású kartotékoknál csak úgy érhető el, ha az egyes lapokat, mind az eddigi lépcsőzetes elhelyezésű kartotékokkal. mind pedig az eddigi lépcsőzetes kivágású kartotékokkal szemben, nem egy- 70 ségesen. hanem úgy állítjuk elő. hogy a lépcsőzetes kivágás alkalmazása ellenére, ezeknél a kartotékoknál is létesüljön a lépcsőzetes elhelyezésű kartotékoknak az a jellemző sajátsága, hogy az egyes lapok- 75 nak a teljes kartotékban látható részlete,
