119242. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tüzelőanyagbrikettek előállítására keményítő, dextrin, liszt, ez anyagok hulladékainak vagy származékainak kötőszerként való felhasználásával
Megjelent 1938. évi október hó 15-én. AGYAR KIRÁLYI S SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 119242. szám. Il/a. osztály. — JEL. 9673. alapszám, Eljárás tüzelőanyagbrikettek előállítására keményítő, dextrin, liszt, ez anyagok hulladékainak vagy származékainak kötőszerként való felhasználásával. Hazelzet Leendert Johannes Jacobiis kereskedő, Rotterdam-ban (Németalföld). A bejelentés napja 1935. évi november hó 27-ike. A találmány eljárás tüzelőanyagbrikettek előállítására keményítő, dextrin, liszt, ez anvaeok hulladékainak vaev származékainál 5 sával. Eddig nagyon nehéz volt brikettek előállítása ily kötőszerekkel, amelyek magukban igen kiváló tulaj donságúak, mert szag- és füstképződés nélkül elégnek. 10 Például lehetetlen volt ily brikettek előállítása hengeres sajtón, mely teljesítőképessége miatt annyira gazdaságos. A brikettek a hengerek présformáiba ragadtak, vagy a hengert annyira nedves álla- 15 pótban hagyták el, hogy több napig tás nélkül vagonokba vagy billenő lékbe stb. rakhatók. A találmány további előnve, csiiötőszerként való felhasználá- kötőszer egész kis százaléka elesendő tartott,amígvalamennyire megszilárdultak, úgyhogy a briketteket a préselés után vagyigen elővigyázatosan kellett kezelni és hosszabb ideig kellett raktá- 20 rozni, vagy a préseit briketteket szárító költségesutánszárításnak 25 kályhákban kellett alávetni. Ezek a nehézségek nemcsak jó minőségű szenek (antracit vagy zsíros szenek), hanem még nagyobb mértékben barnaszénfélkoksz és kokszmorzsalék brikettezésekor mutatkoztak. A találmány célja oly brikettező eljárás és berendezés létesítése, mellyel 80 minden finom éghető anyagból, különösen zsíros szénből és barnaszén!élkokszból is, az említett kötőszerek felhasználásával hengeres présen előállíthatunk olyan briketteket, melyek a sajtolás után 35 szárítókálvhákban való külön utánszáríennek ellenére oly brikettet kapunk, melynek végleges keménysége az ismert szurkos brikettével egyenlő, vagy azt erősen meg is haladja. A találmány a jelzett műszaki feladat megoldására első ízben ad részletes utasítást. A találmány szerint a kötőszert poralakban keverjük a brikettezendő anyaghoz és e keveréket ellenáramban vízgőzzel átjárt téren vezetjük át akként, hogy a keverék e tér hidegebb részében csapadékvizet felvesz, annak forróbb részében pedig, ahol a gőz beáramlik, elgőzölgés révén vizet veszít, amikoris a tér utóbb említett részében legalább 200 C°, előnyösebben legalább 300 C° hőmérsékletet tartunk fenn és a keveréket ebben a térbe oly hosszú ideig tartjuk, amíg 40 45. 50 55 hengeressajtón oly briketté préselhető keveréket kapunk, mely a keverékben felhalmozódott hő folytán a préselés után azonnal megszilárdul. Az ellenáramlás elvének alkalmazásával az alkalmazott túlhevítőt vízgőzt a lehető legjobban használjuk ki. A gőz ugyanabban a térben egyszer hőt a brikettezendő anyagba átvivő és felhalmozó, másszor vizet a brikettezendő anyagnak leadó közegként hat. A találmány gyakorlati kivitelekor különösen 60 65 hba's
