119237. lajstromszámú szabadalom • Villamos kisütőedény
Megjelent 1938. évi október hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 119237. SZÁM. VH/j/d. OSZTÁLY. — E. 5138. ALAPSZÁM. Villamos kisütőedény. Allgemeine Elektricitäts Gesellschaft, Berlin. A bejelentés napja 1S37. évi június hó 19-ike. Németországi elsőbbsége 1936. évi június hó 20-ika. Nagyfeszültséghez való, teljesítményű adócsövek már ismételten felmerült csekély fűtőelőállításánál az a feladat, hogy vízzel hűtött adócsövekben tórium- 5 katódát alkalmazzanak. Ezek a kísérletek azonban nem jártak eredménnyel és ezért szakkörökben az a vélemény alakult ki, hogy tóriumkatódáknak vízzel hűtött kisütőedényekben való alkalmazása lehelő tetlen. Űjabb kísérleteink várakozáson felül beigazolták, hogy mégis van mód arra, hogy az igen érzékeny tóriumkatódákat a káros gázokkal szemben megvédj ük, melyeket a kisütőedény tartal- 15 máz, vagy melyek üzemközben az alkatrészek anyagából, különösen az anódaként használt fémes határfalból lépnek ki. E káros g.............. ezeknekgénből káros gázok főleg oxigénből és nitrogázoknak egymáses a 20 sál vagy más anyagokkal alkotott vegyületeiből állnak. Hogy vízzel hűtött csöveknél tóriumkatódát is használhassunk, a találmány értelmében a kisülésnek kitett alkat- 25 részeket, különösen azokat a fémrészeket, melyek nem katódák, titán, cirkon, hafnium, tórium, vanadium, niob, tantal vagy urán fémek egyikének, vagy ezek közül többnek likacsos bevonatá- 30 val látjuk el. E fémeknek az a tulajdonságuk, hogy az oxigénen kívül éppen a nitrogént is kitünően lekötik; a kisütőcsövek üzemi hőmérsékletén egyébként nincs észlelhető gőznyomásuk, úgyhogy 35 nagy terhelés folytán sem a gázt megkötő hatásuk nem szenved károsan, sem pedig nem kell tartanunk attól, hogy a katódát a rágőzölgő gázkötő anyagok megmérgezik. Az is fontos, hogy nemcsak ezek az elemek, hanem a gáznyomok 40 vegyi lekötésénél keletkező vegyületeik, mint pl. cirkonoxid és cirkonnitrid, sem gőzölögnek el, vagy bomlanak a tekintetbe jövő hőmérsékleteken. Sőt e vegyületek olvadáspontja lényegesen maga- 45 sabb, mint a tekintetbe jövő elemeké. E tulajdonságuk folytán az említett anyagok lényegesen különböznek az általánosan használatos, a periódusos rendszer 1. és 2. csoportjába tartozó gázt 50 megkötő fémektől. Az említett fémek, keverékeik vagy ötvözeteik helyett azok egyes vegyiileteit is használhatjuk, mint p], azok'karbidjait vagy hídrídjeit. 55 Önmagában ismeretes, hogy cirkont vagy hasonló fémeket gázt megkötő anyagként használtak. Ellenben szakember ezideig még nem tartotta lehethogy e gázkötő anyagok hasz- 60 ^ a nagyon érzékeny tóriumkatóda alkalmazása vízzel hűtött kisütőedényben. A tóriumkatódának az összes eddigi kísérleteknél vízzel hűtött csövekben oly csekély emissziója 65 volt, hogy a hozzáadott tóriumnak a befolyása egyáltalán nem volt észlelhető. Likacsos bevonatok alkalmazása esetén meglepő módon a tiszta tóriumemissziót vízzel hűtött csöveknél is megkaptuk. 70 A rajz a találmány szerinti villamos kisütőedény példakénti kivitelét szemlélteti. (1) az anóda, (2) az adócső rácsa. A rácsnak és az anódfelülelnek a cirkon- 75 bevonatát (3) jelöli. ségesnek nálata mellett lehetséges
