119204. lajstromszámú szabadalom • Eljárás rostanyagból és hidraulikus kötőanyagokból álló termékek előállítására
Megjelent 193S. évi október lió 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 119204. SZÁM. XVII/d. osztály. — E. 4932. alapszám. Eljárás rostanyagokból és hidraulikus kötőanyagokból álló termékek előállítására. Eternit Művek Hatschek Lajos cég' Budapest, mint az Eternit Werke Ludwig- Hatschek vöcklabrucki cég jogutódja. A bejelentés napja 1936. évi március hó 24-ike. Ausztriai elsőbbsége 1935. évi március hó 26-ika. A találmány eljárás rostaanyagokból és hidraulikus kötőanyagokból, különösen aszbesztcementből álló termékek előállítására és célja azoknak a hátránvok- 5 nak a csökkentése, illetve kiküszöbölése, amelyek a kész termékben lévő mész, illetve mészhidrát, mely a cementben szabad állapotban van jelen vagy pedig csak annak megszilárdulásakor szabadul 10 fel, oldhatóságának következményei. Ezek a hátrányok bizonyos esetekben a színállóság mészvirágok képződése miatti hiányosságában, valamint pl. támadó hatású vizekkel szembeni elégtelen vegyi ellenállóképességben nyilvánulnak meg. Már sokszor megkísérelték, hogy a rostcementben lévő szabad mésznek az oldékonyságát leküzdjék. Az ehhez alkalmazott módszerek általában a közönséges, tehát rostnélküli betonnál követett rendszabályokat követték, amelyeknek célja a mész vegyi megkötése. Á rostcementhez pl. finom kvarclisztet goltak, melynek a feladata az volt, hideg állapotban lassanként magától az ú. n. gőzzel való keményítés alkalmazása mellett, a mésszel szilikátokat képezzen, vagy pedig a kész rostcementet kezelték mészmegkötő gázokkal (különösen C02-vel) vagy oldatokkal (pl. vízüveggel, fluátokkal, stb.). Míg az első csoportba tartozó rendszabályok, a mésznek finom kvarcliszttel 15 20 25 adahogy >vagy 30 35 való megkötése,ugva rostnélküli betonnál, mint a rostcementnél egyforma — többé-kevésbbé jó — hatású, addig megállapítható, hogy a gázokkal vagy oldatokkal való utókezelések hatása rostcementnél jelentékenyen csekélyebb, mint 40 a szokásos összetételű rostnélküli betonnál. Az említett hatóanyagok elég mély behatása ugyanis csak nagyon hosszú idő alatt érhető el. Tekintve, hogy a rostcementet, külö- 45- nősen a szokásos aszbesztcementet erősen sajtolják, közelfekvő a mélyhatás csekélységének a nagy sűrűséggel, illetve a csekély porozitással való magyarázata. Egyáltalán nem vagy csak kissé sajtolt rost- 50 cementeknél a mészmegkötő oldatoknak vagy gázoknak csakugyan erősebb mélyhatása figyelhető meg, bár kielégítő hatásról itt sem beszélhetünk. Mivel a kitűzött célt — a mésznek a gázokkal 55 vagy oldatokkal való lehetőleg messzemenő megkötését — a porozitás növelésével nem érhetjük el, más eljárásokra kell áttérni, amilyen pl. a találmány szerinti eljárás. 60 Annak a kérdésnek vizsgálatánál, hogy a mészmegkötő oldatok miért hatolnak oly rendkívül lassan a rostcementbe, először is kiderült, hogy a tiszta desztillált víz is csak nagyon nehezen hatol be. 65 Ha a szokásos aszbesztcementfajtákra egy csepp vizet helyezünk, akkor az alig terjed szét, a víz legnagyobb része elpárolog és csak kis része hatol be. A víz tehát az aszbesztcementet viszony- 70 lag nehezen nedvesíti meg. Ha tehát vizes oldatoknak a rostcementbe való nvomdahiba's
