119201. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék fémből készült üreges testek mechanikai megmunkálására, illetőleg alakítására
.Megjelent 11)38. évi október hó 15-én. IA0YAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIBÁS 11 ‘>201. SZÁM. XII (XVI/tl.) OSZTÁLY. — B. 13S1Í. ALAPSZÁM. Eljárás és készülék fémből készült üreges testek mechanikai megmunkálására, illetőleg alakítására. Bercovitz Bemard mérnök, igazgató, Hága. A bejelentés napja 1937. évi május hó 13-ika. A találmány tárgya eljárás és készülék fémből, például acélból készüli olyan üreges lestek előállítására, amelyeknek belülről való megmunkálása az ismeri me- 5 chanikai megmunkálóeszközökkel nem lehetséges. A találmány szerinti eljárás a fém tömörítésére és struktúrájának (szövezetének egyéb változtatására is alkalmas. 10 Fémek és ölvözelek (főképen minőségi acélok alakításának céljára tudvalévőén a munkadaral>ot magas hőmérsékletre kell hevíteni. Az acélnál az a hőfok, amelynél a kovácsolás vagy sajlolás útján ala- 15 kit haló. 1001) C" közelében van. Erre a hőmérsékletre beviteli kísátmérőjü acélcsövet teljes hosszában vagy egyes helyein kitágítani eddig nem volt lehetséges. A találmány szerint a kovácsolást vagy saj- 20 tolást, amelyet az üreges lest kitágításával köthetünk össze, úgy tesszük lehetővé, hogy az üreges lestel folyóképes vagy az alakítási hőmérsékletnél folyóképessé váló. közönséges hőmérsékleten szilárd anyaggal 25 töltjük ki. Ilyen anyagokként elsősorban oly fémek jönnek tekintetbe, amelyeknek olvadáspontja lényegesen alacsonyabb az üreges lesi l'émanyagának (például az acélnak) olvadáspontjánál, vagy pedig por- 30 alakú vagy szemcsés szervetlen anyagokat, például kovaföldet alkalmazhatunk. Míg ez utóbbi anyagok már közönséges hőmérsékleten is folyóképesek, oly értelemben. hogy részecskéik egymáshozképest 35 tetszés szerint elcsúszhatnak, az üregestest megmunkálására való fémek, például ólom vagy ón. folyóképessége csak az olvadáspontjukra való felhevítésükkor lép fel. E fémek ebben az állapotukban, akárcsak a poralakú vagy szemcsés szervet- 40 len anyagok, például a kovaföld, alkalmasak nyomás átvitelére, ugyanúgy, amint azt folyadékok, például víz, nyomóvezetékben. például a hidraulikus sajtóban, átviszik. 45 Ha a belülről megmunkálandó vagy alakítandó. fémből készült üreges lesiet alacsonyabb olvadáspontú fémmel vagy kovafölddel töltjük ki és például villamos áram segítségével az alakítási hőfokra hevítjük 50 éz ezután az üreges test nyílásán ál az azt kitöltő folyóképes anyagra állandó nagy nyomást vagy gyorsan egymásra következő nyomólökéseket vagy ütéseket gyakorolunk. például egy, a nyílásba illesztett 55 sajtolószerszámmal (kölyüvel . e nyomás a ki töltőanyagban minden irányban tovaterjed. és az üreges test falára tágító, vagy pedig, ha a lest egy azt szorosan körülzáró formába van bezárva, tömörítő (¡0 hatást fejt ki. Szűk, egyik végén zárt acélcsövet például először körülbelül 450 G°-ra hevíthetünk. a felbővített csövet átfúrt, a cső nyílásába helyezett dugattyún át. —amely 65 dugattyú előnyösen külső csavarmenetével a cső nyílásának csavarmenetéhez kapcsolódik — ólommal tölthetünk meg. a dugattyú l'uralol elzárhatjuk, a csövet 1000 C°-ra vagy efölé hevíthetjük, és ezután a 70 dugattyú benyomásával a folyékony ólomra és ennek közvetítésével a cső falára nagy nyomást fejthetünk ki. amely a csőanyagának tömörítését, illetve a csőnek bővítéséi eredményezi, amit egy. a csövet75 körülvevő formával szabálvozhalunk. N rCMDA H I £>
