119182. lajstromszámú szabadalom • Vetemedés ellen légcsatornával ellátott, rétegelt bútor és épület ajtóalapfa

MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 119183. SZÁM. VIII/C. OSZTÁLY. — O. 1639. ALAPSZÁM. Vetemedés ellen légcsatornával ellátott, rétegelt bútor- és épület ajtóalapfa. Orczi Márk lakberendező, Budapest. A bejelentés napja 1937. évi november hó 12-ike. A bútor- és épületasztalos ipar által eddig használt síkfelületű, rétegelt bútor­alapfa és ajtólapok anyaga egymás mellé helyezett, 2—6 cm széles, kívánt vastag-5 ságú lécekből (vakía) van összetéve. A lécekből összetett ily lapok két oldal­felületére, keresztirányban, enyvezéssel és préseléssel, 2—5 'mm vastag furnér van ragasztva. Az ilymódon előállított, 10 rétegelt bútor- és ajtólapok azt a célt szolgálják, hogy sima felületüket bár­mily nagy méret esetén is, tartsák meg. A kétoldali furnér felenyvezése alkal­mával azonban sok víz szívódik az alap-15 anyagba, úgyszintén a keresztben kötő furnérokba is. Enyvezés után az alapfa kiszárítása száraz, meleg helyen törté­nik. A szárítási időtartam a külső, keresztirányban felenyvezett furnér vas-20 tagságától is függ. így kb. 4—8 hónapi szárítási időtartamra van szükség. A száradás alkalmával az alapanyag nem egyenlően szárad, mert négy szélén a száradás gyorsabban kezd beállani, 25 mint a középfelületeken. Ez természetes is, mert az alapfa szélei a nedvességtől keletkező gázokat gyorsabban el tudják vezetni, mint a középfelületek. A szárí­tás után az alapfa szélein kevésbé, vagy 30 alig, de az alapfa nagyobb felületein erős hullámzások és dudorodások, görbülések támadnak. E hibákat a víztartalomból keletkező gázok idézik elő, mert az alap­fát kétoldalt kötő, sűrű pórusú, vastag J5 furnéron a gázok nem tudnak áthatolni és más elvezető út hiányában rombolást idéznek elő. A gázok rombolása a kész bútorokon helyrehozhatatlan károkat okoz, külö­nösen akkor, ha azokat meleg vagy lég- 40 fűtéses lakásokban helyezik el. E hiányokat a találmány szerinti el­járással vélem teljes eredménnyel ki­küszöbölni, mégpedig oly módon, hogy a bútoralapfa és az ajtó alapanyagai 45 képező, 2—6 cm széles, egymás mellé helyezett lécek (vakfa) élein, hosszirány­ban, az alapfa vastagságának megfele­lően, egy vagy két sorban, végigfutó árkolásokat alkalmazok. Ez árkolások 50 képezik a légcsatornákat. Bármily nagy felületű bútorlapot vagy ajtólapot állí­tunk is elő az ily légcsatornákkal ellátott alaplécekből, a száradás alkalmával az enyvezés által beszívódott víztartalom- 55 ból keletkező gázok azokból e légcsator­nákon át távozhatnak. Mivel a száradás alkalmával a keletkező gázoknak van levezető útjuk, így a gázoknak nincs feszítő hatásuk, ennek következtében az 60 alapfa anyagában hullámzások, dudoro­dások vagy görbülések nem következ­nek be. A légcsatornával ellátott bútor- és ajtólapok az ellentétes külső és belső 65 hőhatásokat is le tudják vezetni. Annak következtében, hogy a bútor-és ajtólapok légcsatornákkal vannak el­látva, azok gyors és egyenletes kiszárí­tása biztosítva van. A mesterséges ki- 70 szárítás is előnyösen alkalmazható, amennyiben az alapfa légcsatornáin me­leg levegőt nyomathatunk keresztül.

Next

/
Oldalképek
Tartalom