119180. lajstromszámú szabadalom • Érintkezőelem csőtalapzatokhoz, kiváltképen rádiócsőtalapzatokhoz

MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 119180, SZÁM. VN/D. OSZTÁLY. — M. 10614. ALAPSZÁM. Érintkezőelem csőtalapzatokhoz, kiváltképpen rádiócsőtalapzatokhoz. Mendel Alfréd és Kleinmann Ernő gyárosok, Berlin-Lichtenberg'. Pótszabadalom a 116655. 1. sz. törzsszabadalomhoz. A pótszabadalom bejelentésének napja 1935. évi szeptember hó 20-ika. Németországi elsőbbsége 1935. évi május hó 8-ika. A 116655,. sz. törzsszabadalomban oly, a rádiócső talapzatának a széléről oldalt kiálló crintkezőelem van leírva, mely sík bádogdarabból kisajtolt, egyik oldalán 5 nyílt, két sík oldalhevederrel és homlokhevederrel ellátott üreges testből készült,. Ennél a sík oldalhevedereket úgy kell derékszögben az üreges test nyílt oldalának irányába meghajlítani és félhengeralakura 10 kiialakítani, hogy a félhengerfelületek oly üreges szegecset alkossanak, mely az üreges test fenekén levő lyuk fölé kerül.. A homlokhevedert 180°-kal úgy hajlítjuk át a kisajtolt üreges test nyílásának irányába, 15 hogy az érintkezőelem e helyen jól le legyen kerekítve,. Ez érintkezőknél az üregestesten levő szegecsvég és az érintkezőtest feneke, ill. fenéklyuka között vezetésnélküli üres tér 20 van, úgyhogy az elektródát összekötő drótoknak az üreges szegecsen át a fenéklyukba való vezetésénél gyakran előfordul, hogy az átdugandó drótok végei oldalt kitérnek és az érintkezőelem üregesterében 25 megrekednek anélkül, hogy a fenéklyukba eljutnának. Hogy e hátrányt el lehessen kerülni és a kisajtolt érintkezőtest üres terében az üreges szegecs vége és a fenéklyuk között 80 is az átfűzendő érintkező drótokat biztosan lehessen vezetni, a találmány értelmében a fenéklyukat annyira toljuk el az érintkező fenekének a végéig, hogy a fenéklyuk kikölyüzése után csak az érintkezőtest 35 ferde fala maradjon meg az érintkezőtest végén, továbbá a sík homlokheveder oly hosszú, hogy az az érintkezőtest nyílása irányába történő 180°-kal való áthajlítás esetében e nyílást teljesen befödi; és további derékszögű behajlítás esetében a 40 fenéklyuk szélének a szabad végéig ér és az üres térnek a fenéklyuk feletti; része és a többi része között válaszfalat képez^ Így az üreges testen átdugandó drótok számára az érintkezőtest üres terében töké- 45 letes vezetés létesül, úgyhogy nincs többé oly hely, ahol az üreges szegecsen és a fenéklyukon átdugandó drót megakadhat. Ugyané vezetésnek az üreges térben való létesítésére úgy is eljárhatunk, hogy a 50 fenéklyuk kerületének csak körülbelül a háromnegyed részét hasítjuk be az érintkezőtest fenekébe, úgyhogy áz érintkezőtest fenekén egy többé vagy kevésbé körvagy trapézalakú nyelv keletkezik és ez 55 derékszögben úgy hajlik az érintkezőtest üreges terébe, hogy felülete folytatása az üreges szegecs hengerfelületének. A fenéklyuk itt is úgy van elhelyezve, hogy az érintkezőlest szélein ne maradjon meg a 60 fenékfelülétből anyag és, a fenéklyuk kerületének alakja és nagysága olyan legyen, hogy a derékszögben befelé hajlított nyelv egészen az üreges szegecs elejéig érjen és az érintkezőtest üres terét teljesen el- 65 válassza a fenéklyuk felett levő üres tértől, A találmány további részletei az ábrák leírásából adódnak ki,. Az 1. ábra a sík bádogdarabból kisajtolt hajó-, vagy teknőalakú üreges test a két 70