119090. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés építőköveknek előállítására szalmából vagy máseféle rostos anyagból

MA6YAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 119090. SZÁM. VlII/a. OSZTÁLY. — D. 4982. ALAPSZÁM. Eljárás és berendezés építőköveknek előállítására szalmából vagy más eféle rostos anyagból. Dieden Theodor és Ryberg Nils földbirtokosok, Carlsnnd (Svédország-). A bejelentés napja 1937. évi október hó 30-ika. A találmány eljárás és berendezés egy vagy két oldalon sík felületű építőtestek, különösen lapok előállítására főleg szalmából vagy más eféle rostos anyagból. 5 A találmány szerinti eljárás és berendezés lehetővé teszi kiváló minőségű lapok folytonos és olcsó előállítását. A találmány szerinti eljárás lényege az, hogy a szalmát vagy máseféle rostos 10 anyagot, szárított, természetes állapotban azaz felaprítás nélkül, sajtolással, összefüggő lemezzé alakítjuk át, melyet az előállítandó lap keresztmetszetének megfelelő, négyszögkeresztmetszetű száj-15 csövön vagy csatornán vezetünk át, miközben a lap egyik vagy mindkét oldalához bevonóanyagot, pl. papirost, kéregpapirost, szövetet és a lap és a bevonóanyag közé vízüveg-, vízben kevert gipsz-20 vagy más eféle kötőanyag- vagy enyvréteget vezetünk a szájcsőbe vagy csatornába. A bevonóanyag, a csatornába lépése előtt, laposan sajtolódik a lemez felületére és a kötőanyag vagy enyv meg-25 keményedése folytán a lemezhez jól odaragad, úgy, hogy amikor a lemez a szájcsőből vagy csatornából kilép, tökéletesen sík, szorosan tapadó felületet létesít a lemez egyik vagy mindkét oldalán. Az 30 ily módon előállított építőlap nagy me. chanikai szilárdságú és nagy hő- és hangszigetelőképességű, miértis igen alkalmas falak, főleg közbenső falak előállítására. A sík felületek minden előkészítés mellő-35 zésével tapétázhatok és festhetők. További előnyük, hogy a lap pontosan megtartja a szájcsőben vagy csatornában sajtolás közben felvett vastagságát. A lemez előállítására figyelembejövő rostos anyagot, amelyet alább „szalmá- 40 nak" nevezünk, előzőleg külön gépben, vagy pedig, a találmány célszerű kiviteli alakjánál, ugyanabban a gépben sajtoljuk lemezzé, amelyben a bevonatot a lemezre erősítjük. Ez utóbbi esetben a fó lemezt külön, négy szögkeresztmetszet ü szájcsőben vagy csatornában állítjuk elő, mely azon szájcső vagy csatorna előtt fekszik, melyben a bevonatot felrakjuk. Nagy mértékben hő- és hangszigetelő 50 építőtestek előállítása céljából meglehetősen vastag, pl. 1—10 cm-es vagy még ennél is vastagabb szalmaréteget veszünk, míg pl. vízüvegnek kötőanyagkénti alkalmazásánál csak annyi vízüveget használunk, 55 amennyi a lapnak és a bevonatnak megbízható összekötéséhez! szükséges. Ha a kötőanyag gipsz, csak oly vastag gipszréteget használunk, amekkora teljesen sík felületű lemezt szolgáltat. Ebben az 60 esetben a gipszréteg alakítása és egyengetése a szájcsőbe vagy csatornába lépése előtt történik, mielőtt a gipsz lekötni kezd. A gipsz lekötésének befejezése után a bevonat a szalmalemezen el nem moz- 65 dúlhat. A lap mindenkori alkalmazási céljának és kívánt szigetelőképességének megfelelően a szalmalemezt erősebben vagy gyengébben sajtoljuk össze. Szorosabban össze- 70> sajtolt lemeznél a kötőanyag vagy enyv csupán a lemez felületén marad, laza le-