119025. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés tetszőleges zavarok elnyomására rádióvevőkészülékeken

MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 119025. SZÁM­Vll/j. OSZTÁLY. — P. 8710. ALAPSZÁM. Kapcsolási elrendezés tetszőleges zavarok elnyomására rádióvevőkészülékekben. N. V. Philips' Gloeilampenfabriekeii cég Emdlioveu-foen (Németalföld). A bejelentés napja 1936. évi március hó 31-ike. Németországi elsőbbsége 1935. évi április hó 13-ika. A találmány kapcsolási elrendezés tet­szőleges zavarok elnyomására rádióvevő­készülékekben. A találmány szerint e célból a kisfrek-5 venciás erősítő végfokozatához vivő kis­frekvenciás átviteli útba, oly helyen, ahol az egyenfeszültségek és egyenáramok ki­csinyek, a zavarral vezérelt, villamos vagy erőművi oly kapcsolási berendezést 10 iktatunk, mely zavar felilépésénél a kis­frekvenciás erősítőt a zavar tartamára hatástalanná teszi. Az erőművi vagy villamos kapcsolási berendezés pl. gyorsan ható erőművi re-15 léből, fényelektromos, reléből vagy ki­sütőcsőből áll. E kapcsolási berendezést pl. ellenállásos csatolású kisfrekvenciás erősítőknél az egyik erősítőcső anódája és a rákövetkező erősítőeső rácsa közötti 20 összekötővezetékbe bármely oly helyen kapcsolhatjuk be, ahol egyenáram nem folyik. A kapcsolási berendezést azonban két erősítőcső közötti oly csatolóellen­állásihoz párhuzamosan is kapcsolhatjuk, 25 melyen egyenfeszültség nincsen. Ha a kapcsolási berendezés ily elrendezésű, za­var fellépésénél ia rákövetkező erősítőcső vezérlőrácsán feszültséglökés fel nem lép. Transzformátorcsatolású kisfrekvenciás 30 erősítőknél a kapcsolási berendezést pl. valamely csatolótranszformátor szekun­dér tekercse és a rákövetkező kisfrekven­ciás erősítőcső vezérlőrácsa közötti össze­kötővezetékben lehet, mimellett a v ezér lő-S5 rács és katóda közé levezetőellenállást akként kapcsolunk, hogy az erősítőcső vezórlőrácsának egyenáramú állapota nem változik, ha az említett összekötőve­ték megszakad. A kapcsolási berendezésnek a zavarral 40 való vezérlését oly egyenirányító végzi, melyet a vevőkészülék nagy- vagy köz­bensőfrekvenciás erősítője táplál. Ez egyenirányító célszerűen oly küszöbérzé­kenységű, hogy áramot az egyenirányító- 45 ba,n csak oly zavarok idéznek elő, melyek­nek amplitúdója a vett jel hordozóhullám­amiplitudójának kb. kétszerese. Ez az áram a kapcsolási berendezést működteti. Ha a vett jel hordozóhullámamplitudó- 50 jának kétszeresénél kisebb amplitúdójú zavarokat is hatásosan kívánunk el­nyomni, az erőművi vagy villamos kap­csolási berendezést vezérlő egyenirányí­tót oly segédvevőkészülékkel tápláljuk, 55 melyet a tulaj doniképeni vevőkészülék le­hangolt frekvenciakörzetének közelében levő frekvenciakörzetre hangolunk. A találmányt még részletesebben a rajz kapcsán fogjuk megmagyarázni. 60 Az 1. ábra oly rádióvevőkapcsolás váz­lata, mely az (1) nagyfrekvenciás erősí­tőt, az ezzel a hangolt (2) transzformátor útján csatolt (3) detektort és oly (4) kis­frekvenciás erősítőt tartalmaz, melynek 65 első (5) erősítőcsöve az (KI) és (R2) ellen­állásokon, valamint a (Cl) kondenzáto­ron át a (0) detektorhoz csatlakozik. Az (5) eső katódavezetókében a (C2) kondenzátorral áthidalt (R3) ellenállás 70 van. Az ezen az ellenálláson át az anóda-

Next

/
Oldalképek
Tartalom