118958. lajstromszámú szabadalom • Elektroncső, különösen magnetroncső
A. f -: -MAGYAR KIRÁLY) SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 118958. SZÁM. Vll/d. OSZTÁLY. — T. 5828. ALAPSZÁM. Elektroncső, különösen magnetroncső. Telefunken Gesellscliaft für drahtlose Telegraphie m. b. H. Berlin. A bejelentés napja 1936. évi november hó 2-ika. Németországi elsőbbsége 1935. évi november hó 5-ike. 10 15 20 r*m A találmány oly elektródák új elrendelésére és kivitelére vonatkozik, melyek különösen több anódszegmenssel készült magnetronokhoz alkalmasak. A találmány tárgya továbbá kapcsolás e csövek alkalmazásával elérendő nagy teljesítményekhez, mely kapcsolással e váltakozóáramot vezető elektródák közötti visszahatásokat (anóda visszahatásokat) Cjkerüljük. I. Rövidhullámokkal dolgozó cső teljesítménye lényegileg két okból korlátozott. Egyrészt az elektronemisszióhoz használt forrás (katóda) nem adhat kellő nagy emissziósáramot, másrészt pedig az elektródák, amelyek az emittált elektronokat felveszik, nem képesek a katódából kiáramló emissziósáram felvételére anélkül, hogy azokat a tönkremenés veszélyének ki ne tegyék. A katódák kérdése alárendelt szerepet j&tszik mióta nagy emisszióképességű, ügynevezett nagyfelületű katódákat si-Iffült előállítani. A legnagyobb nehézségek az anódák élőállításánál jelentkeznek. Az anódák átarérője a gyakorlatban nem növelhető bizonyos mértéken túl, mert különben Ílz elektronok elég kicsiny futási idejének felérése végett aránytalanul nagy gyorsítófeszültségeket kellene alkalmazni. Az ^pódákiíak az elektródarendszer tengfejyébe eső mérete szintén nem növelhető tetszés szerint, mert az anódfelület ij^qgyobbítása az elektródák állandó távolmellett feltétíenül a cső belső kapanal n&velésé^eí jár, ami viszont éppen a legrövidebb hullámhosszak létesítését lehetetlenné teszi. Magnetronoknál kívánatos továbbá, hogy a tengelymenti szerkezeti hossz a lehetőség szerint kicsiny legyen. Ha ugyanis azt kívánjuk, hogy az az erős mágneses mező, amely a kisütőtéren áthatol, homogén legyen, akkor a mágnesek gerjesztéséhez nagy teljesítményre van szükség. Ismeretesek olyan rövidhullámú csövek, amelyeknek kisütőrendszere sugárirányban közel zárt és a katódához központosán van elrendezve. Ezeknél a csöveknél a homlokoldalakon födélformájú felfogóelektródákat rendeztek el és ezeket a katódával szemben pozitív előfeszültség alatt tartották. Ennek az a következménye, hogy olyan villamosmező keletkezik, melynek a rendszer tengelyével párhuzamos összetevője van (villamos keresztmező). Ha fékmezővel dolgozó csöveknél az elektródák előfeszültségeit, illetőleg magnetronoknál az elektródák előfeszültségeit és a mágneses mezőt megfelelően méretezzük, úgy elérhetjük azt, hogy az elektronok legnagyobb része a rezgéskeltéshez szükséges elektródákat csak súrolja, de azokba nem ütközik. Az elektronoknak ez a része influencia útján hozzájárul a rezgésgerjesztéshez. Az elektronok a villamos keresztmező befolyása következtében csavarvonalalakú pályán mozognak, melynek tengelye a rendszer tengelyével párhuzamos és ily módon, rendszerint csak több körülfutás után, eljutnak a homlokoldalakon elrendezett pozitív elő-40 45 50 55 60 r H í<e t 1 < V
