118931. lajstromszámú szabadalom • Elektroncső és elektroncsöves kapcsolás

MAGTAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 118931. SZÁM. VH/j. OSZTÁLY. —• H. 9287. ALAPSZÁM. Elektroncső és elektroncsöves kapcsolás. Hazeltine Corporation cég, Jersey-City. A bejelentés napja 1934. évi március hó 23-ika. A. E. Á.-beli elsőbbsége 1933. évi március hó 23-ika. A találmány elektronkisütő berendezés, főleg olyan, amelynél egy, vagy több rácsnak egyenlőtlen emelkedése, ill. egyenlőtlen szeme van. 5 A találmány szerinti elektronkisütő berendezés teljesítménye könnyen vezérelhető, vezériőfeszültségnek a rácsra kapcsolásával. A találmány tehát oly modulátorcsövekre is vonatkozik, melyeknek 10 átalakítási teljesítménye az említett módon könnyen vezérelhető. A találmány előnyös megoldási alakja hatelektród ás vákuumcső, mely elektródák egyike elektronemittáló katód, a miá-15 sik lemezalakú anód, mely katód és anód között van a további négy elektróda. Ez utóbbi elektródák ernyő-, vagy rácsalakúak és az emittáló katódtói növekvő távolságban fekszenek. Ez elektródák közül 20 az emittáló katódhoz legközelebb fekvő rácsot nevezzük elsőnek. A találmány szerinti berendezések egyik ismérve, amely azt különösen vezérlő modulátornak teszi alkalmassá, a vezérlői-ács 25 szerkezete. Ez a vezérlőrács változó szemnagyságú háló, ill. változó menetmagasságú spirális. Ennek a kialakításnak következménye állandó emelkedésű eredő ftsőkarakteriszfiika, melynek nincs éles 30 görbülete, vagy a munkakörben fekvő levágása. Ismert tény, hogy a teljesítiményvezórléshez oly karakterisztika alkalmas, amlelynél a meredekség görbéje a rácselő-85 feszültség függvényében és „log-linear"koordinátarendszerben: egyenes vonal. A kapott görbét exponenciális görbének és az. ily függőséget szolgáltató vezérlőrácsokat exponenciális rácsoknak nevezik. A találmány azon a felismerésen alap- 40 szik, hogy a meredekség görbéje a ráesel őtf észül tség függvényében előre megállapítható annak révén, hogy a rács szemnagysága (köze), ill. a rácscsaivarulatok emelkedése, egész hosszban, mleghatáro- 45 zott törvényszerűséggel változik. Kísérletekkel megállapítottuk, hogy a meredékségnek a rácselőfeszültség függvényében rajzolt „log-linear"-görbéjei nagy megközelítéssel, alak tekintetében megfelel az 50-egymásután következő rácsmjenetek renclszámlaiból és a rácsszemek méreteiből alkotott lépcsős vonalnak, amelyet akkor kapunk, bía ez értékeket log-log-koordináta-rendszerben rakjuk fel. Az l-es rend- 55 szám, a legnagyobb szemű, illetve legnagyobb emelkedésű, az utolsó rendszám pedig a legkisebb szemű rácseleminek felel meg. Valamely rács térbeli méretei tehát a találmány szerint a meredekségnek a 60 rácselőfeszültség kívánt függvényében, „log-linear"-koordináta-rendszerben való felrajzolásával (c s ők a rakt eri s zti k a) [határozhatók meg. Emellett úgy járunk el, hogy a koordináta-rendszerbe, az emelke- 55 dés függvényében, különböző rács-rendszámok sémáját rakjuk fel, melyet a kívánt karakterisztikához a szükséghez képest közelítünk. Gyakorlatilag megállapítottuk, hogy a 70 rács akkor ad egyenes log-lineár karakterisztikát, ha a rácsszemek mérete, ill. az emelkedés gyakorlati hibahatárokon